Koosán Ildikó : Széljegyzet a novelláról

saját fotó

Koosán Ildikó
 
Széljegyzet a novelláról
 
 
 
Igen, végre össze kell foglalni az eddigi tapasztalatokat, amit jórészt célzott novellák olvasása, értékelése, elemzése kapcsán gyűjtöttem.
Szerettem volna megismerni, hogyan építkezik egy novellista írása ahhoz, hogy érdeklődésre tartson számot, lekösse a figyelmet, élvezetes, vagy legalább is szórakoztató legyen.
A mostanában olvasott kb. harminc novella részben egy-, részben különböző szerző tollából származott, s kétségtelen, hogy a személyiség rányomja bélyegét a stílusra, de erről később.
Elől járóban elmondható, a cím a legelső bélyeg, az odavonzás, a figyelemfelkeltés érdekében. A rövid, képszerű megfogalmazás, jobban felkelti a kíváncsiságot, mint a hosszú, vagy összetett mondat alkalmazása.
A kezdésnél a „bele a közepébe” módszer, olyan, mint a nyitott üzletajtó, ahol az árut félig vagy egészen a járdára rakják, hadd válogasson a vevő. Egy jó kezdőmondat ilyen utcára nyíló ajtóként értékelhető, fél lábbal már bent vagyok, szeretném tudni mi van odabent.
 
Korok és divatok mellett a szerző találékonysága, vagyis
 
a tálalás módja sem elhanyagolható. A betűk alakja formája követi-e az írás hangulatát, a felhasználásra szánt tartalmat. Ezért lehet válogatni a szövegszerkesztőkben legkülönbözőbb betűformák és alakzatok között, a színekről nem is beszélve.
Régebben a levegős szövegtörzs volt a gyakori, mostanában inkább a tömör, ami lehet, hogy helymegtakarítás, de rosszul olvasható, labirintusérzés, nehéz kikeveredni belőle.
 
A szóhasználat változásait naponta átéljük. Új szavak, új jelentésű szavak, divatos, felkapott szavak, betűszavak, hivatalosan elfogadott rövidítések dzsungelében ki kell ismernie magát az írónak, hogy az élet valós eseményeit hihetően tudja tolmácsolni. És ezek még csak a nagytestűek a vadonban. 
 
Az esemény
elbeszélése komoly műhelymunka, tehetségeseknél a tudatalatti koordinált gondolkodásmód külön odafigyelés nélkül oldja meg a személyiségéhez illő narrációt.
 
A szerkesztés tekintetében a régebben szükségesnek ítélt bevezetés, tartalom befejezés hármasa új modernebb formákat mutat. Van, aki az eseményt időrendben kronologikusan, mintegy krónikaszerűen tárja az olvasó elé, mások a jelenből indulnak visszafelé hátrálva mint a rák, vagy rapszodikusan váltogatva az időt, hol a jelenben, hol a múltban folyik az esemény. Olvastam olyan, a történet első mondataiból nem is sejthető meglepetésszerűen berobbanó téma becsatolást a befejezés várható csattanója előtt, ami mintegy megelőlegezte
a biztosan  kerek befejezést.
 
A kifejezésmód vagyis a stílusjegyek jelentik az írás savát, borsát. Jól ismerjük a mesélő, a vicces, a tudományos stb. művek stílusjegyeit. A tárgy is meghatározza, milyen stílusban érdemes az olvasó elé vinni a történetet. / természetleírás, egyperces, blog – bejegyzés  stb./ Utóbb azonban egyre gyakrabban bukkanok olyan novellára, ami az eseményt kifejezetten a főleg  egy, – esetleg  két szereplő pillanatról pillanatra rögzített lelki, hangulati, érzelmi megélésén keresztül tárja az olvasó elé, olyan, mint egy pszicho regény, esemény – tartalommal.  A szereplők, karakterek lelki jelenléte meg -határozó szín az írás folyamán. Különösen, ha a legapróbb, legtitkosabb rezdüléseket boncolgatja, festi elénk, mint a festő a pasztell és harsány színek váltakozó használatával, teremti meg a hangulatot, és ez az olvasóban valamiféle azonulás- kényszert generál, maga is átéli azt a lelki szonanciát-  disszonaciát. Ez a mélylélektani stílus lehet vonzó, vagy elutasító; érdekesnek, vagy unalmasnak ítélt.
Végül ide sorolnám a néha több oldalas „ egymondatos” novellákat, ami az első betűtől az utolsóig egyetlen bővített mondat, gondolatfolyam, alig abbahagyható a befejezés előtt, mert  az olvasó  elveszíti  a hömpölygő történet fonalát, kiesik a hangulatból. A sokszor idegen nevek, megnevezések egyébként is nehezen észben tarthatók. Szerepük , a rájuk való visszautalás miatt zavaró, s néha alig bontható ki a mondandó igazi értelme. 
 
Kérdés   a próza esetében is most éljük az álalakulás, a korhoz  igazodás pillanatait, mint a költészetben, vagy ez még az előőrs, az igazi változás várat magára
 
2016. augusztus 21.
 
 

 

Legutóbb szerkesztette - Koosán Ildikó
Szerző Koosán Ildikó 953 Írás
Koosán Ildikó vagyok. Jelenleg Szombathelyen élek.