Lantos Tímea : Kócosan cikázó soraid

2016.07.12. Lantos Tímea Vers 6
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Megnyugodtak a nyári szellők,

sikolyuk sóhajtásba fulladt,

már  neved is  puhábban pihegik,

miként  asszonyok keresik

kedvesük kihűlt ágyukban.

Hol szunnyadnak a sárga papíron

kócosan cikázó soraid,

ha a súlyos idő elfödte,

s a vágy szivárvány színei  fakulnak.

Egy hét, egy hónap, egy év …

Minden nap könnyebb?

Vagy csak csöpög az idő,

medret mos  a hömpölygő múltnak,

s már lassan engedem

csukódjon a veled töltött perc virágkelyhe.

Bár még álmos szemű bogárként felzúg a vágy,

hogy játszani lenne szép,

hódítson  az olvadó világ

nekünk  dajkáló tavaszt újra.

 

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2016.07.12. @ 15:41 :: Lantos Tímea
Szerző Lantos Tímea 86 Írás
Azt hiszem mindig éreztem magamban valami pluszt, és ki nem aknázott energiát. Szeretnék adni... Alkotásaimban próbálom megfogalmazni az emberi élet törékenységét, a szeretetet, a hitet, és a természet megfoghatatlan szépségét. Eddig három antológiában jelentek meg műveim, illetve egy kedves barátom könyvbe köttette verseim, novelláim. Azt hiszem jól írni, nem könnyű feladat, mint egy összetört porcelán darabjait akarnánk összeilleszteni... Hogy a verseket, ki hogy értelmezi, több tényező függvénye, és ha egyeseknek nem tetszik az sem baj, hiszen írni csodálatos megtisztulás!