Böröczki Mihály - Mityka : Békesség

A harag lassan búcsút int neked,

a düh is elhagy, nincsen rá időd,

az idegszálak megöregszenek,

de vadkörtefád végül is kinőtt.

 

Nem illik hozzád pattogó szerep,

bár gyér hajadba búvik el a főd,

mit eddig éltél, végül is kerek,

csak fáradsz, mint egy késő délelőtt.

 

A könyvedet te fűzöd össze majd,

s mint papírlapot, lágyan összehajt,

egy ismeretlen, óriási kéz,

 

és ráébredsz, hogy végül  az zavart,

a nagy lyukat, mit annyi szó takart,

nem töltheti ki egy életnyi rés.

Legutóbb szerkesztette - Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1002 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.