Seres László : Karrier történet

Tanmese felnőtteknek…)))

 

Ő volt köztünk a legkisebb.

Harmatár parányi cseppje,

egy maroknyi vézna kölyök.

Bokoralja, satnya cserje.

Mindig tudta, hol a helye.

Ha szólt a síp, sorba álltunk.

Nem tülekedett senkivel.

Kicsi volt, hát ott állt hátul.

Olyan kicsi, alig láttuk.

 

Ma ő köztünk a legnagyobb,

ott ül fenn az Isten trónján

s ítélkezik e maroknyi

cserje-lényből nőtt borostyán.

Füttyent egyet, sorba állunk.

Ő mondja meg, hol a helyünk.

Kegyeiért tülekedünk,

rangot, posztot, tőle várunk.

Büszkén mondjuk mind egy szálig,

Nála csak barátság számít.

Ezért ma is a Barátunk.

Legutóbb szerkesztette - Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.