M. Laurens : CSAK EGYETLEN SZÓT…

 

 

M. Laurens

CSAK EGYETLENEGY SZÓT…

(Áprily Lajos előtt tisztelegve)

 

 

A kor, orvossága az ifjúság hevének,
bölcsességet és megnyugvást hozhat a végnek.
Mára végleg eltűnt a szószátyár Apolló:
vágyam, csendben lenni, akár egy hasznos olló,
mellyel megnyirbálhatnám a beteg éveket,
az ágaimon sorvadó sok-sok levelet.

Mert a kis források csak locsognak, fecsegnek,
de völgyükhöz érve: Ők is lecsendesednek.

Bár lennék szerzetes egy elfeledett rendben:
hol fölösleges szavak, mind felednek engem,
hol csend óv a szemétre-való szóhegyektől,
a szűz papírost pusztító szó-kupecektől.

Csak egyetlenegy szót hagyjatok küszöbömön,
és e szót, nektek, mindörökké megköszönöm.
E szó lesz mankóm az utolsó lépéshez,
rövidke szó… mi a halálhoz épp elég lesz.

Majd ha Hang szólít a küszöbön túli térbe:
“Mondd, készen állsz-e halandó, az örök fényre?”
Válaszom Ez az egyetlen szó legyen: Végre!

 

 

Pest-Buda 2015-2016

 

Legutóbbi módosítás: 2016.05.08. @ 12:02 :: M. Laurens

Szerző M. Laurens 214 Írás
Hogy ne legyen titok: a valódi nevem azonos az 1899‚-ben Nagyváradon született közismert kabarészerzőével, akinek számtalan ismert bohózatán nevetünk a mai napig. Az Ő tiszteletére nem használom a Lőrincz Miklós nevet az írásaimnál. Mottó és ars poetica: Építs Templomot Szeretetből, s ne zárd be soha ajtaját a betérő előtt,ki melegségre vágyik! Építsünk Mi Mind Templomot mindazoknak, kik nem képesek önerejükből téglát hordani hozzá! A Szeretet Templomának oltárán mindig égjen a gyertya, mely fennen hirdeti a szeretet dicsőségét az elfásult világban! M. Laurens ( 2004 )