Fenyvessy Szilva : kontinens

 

 

gyakran szórtad szét

nyughatatlan árnyékod

az ablakba kapaszkodó redőny alatt

kezeiddel a párkányt simogattad

felröppent egy szó

egekig hatolt

aztán zuhanni kezdett

riadt fények rebbentek szét

kitárult belőlünk egy darab

 

Legutóbbi módosítás: 2016.05.09. @ 04:00 :: Fenyvessy Szilva
Szerző Fenyvessy Szilva 51 Írás
író és zenész