Böröczki Mihály - Mityka : Mesélőkönyv

 

 

 

A dallam belenőtt a magyar nyelvbe,

mint szívembe egy másik szív szerelme,

a világomat körbe-kasul jártam,

de párba rímnél szebbet nem találtam,

egy ölelés volt, csuda-gyönyörűség,

az ösztön kötött oda meg a hűség,

a szavaimat bárki is terelte,

én faltam, mint egy éhes jószág nyelve,

a hajló szótagokra rátapadtam,

s úgy mártóztam, mint jegenye a Napban,

a betűk erőt adtak ceruzámnak,

én szótalanul mozgattam a számat,

s mert kilopkodta belőlem a lelket,

egy párbaj rímre hívtam ki a verset.                                                                                           

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1007 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.