Kőmüves Klára : – kendő –

Nyomtatás

Már régen elment,
azt sem tudom, hogy
hol lehet – vele veszett az íz,
azóta más a bableves.
Ugyanarra járok, de
nem köszönt a lépcsőn
ezernyi furcsa konyhaszag,
és most is meglepő, hogy
úgy ment el – nocsak,
hát, mégis itt maradt.

Apám használja most
a mákdarálót, otthonkája
már anyámon lengedez,
s míg elővarázsolódnak
szekrény mélyéről úgy
félszáz éves színes
szvetterek, én attól rettegek;

hogy el ne kallódjon a kendő,
mely őrzi még az utolsó…

tulajdonképpen vak-tekintetet.