Schmidt Tibor : A túlsó part

Nyomtatás

"Létem ha végleg lemerült,
ki imád tücsök-hegedűt?"
                            HA A TEMPLOMOK MÁR ROGYADOZNAK
"Lágy hantú mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?"
                            HA A HOMO SAPIENS KINŐTTE MÁR A FÖLDET
"Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?"
                            KI ADHAT ENNI MÉG AZ ÉHEZŐKNEK
"Ki becéz falban megeredt
hajakat, verőereket?"
                            KI KAPHAT ÚJ ERŐRE MÉG A TETTBEN
"S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?"
                            ÉS KI BÍZHAT UTOLSÓ SZALMASZÁLBAN 
"Létem ha végleg lemerült,
ki rettenti a keselyűt!"
                            ÉS KI BÍZHAT EGY ÚJ ÉS SZEBB VILÁGBAN
"S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra?" 
                            HA AZ KI VÁR A TÚLSÓ PARTON
                            MÁR RÉG KAJÁNUL VIGYOROG