Dvorák Etela : Őrizlek

Látod, patyolat tisztán őrizlek,
összerakom mozdulataid.
Szelíd csend lakozik minden
hangtalan nélküled pillanatban.        – vagy a csendet, vagy a hangtlanat fölöslegesnek érzem

Sajgó szenvedés átkarol.           – inkább „karol át
Eltévedt ízek összeolvadnak,     – itt pedig inkább „olvadnak össze”
tátogom némán. Isten vajon      – nem tátogom, hanem tátogok
tétlenségében sorsomra hagyott?

Reggelenként összeolvadnak      – ez az „összeolvasnak” szóismétlés, ehelyett valami más kellene
az álombéli képek, homály simul
minden ráncos simogató fényre.     –   ráncos a fény?
Megbújva sejtjeimben hordozlak.      –   ez itt most olyan,mintha én lennék a sejtjeimben megbújva, miközben hordozlak

———————————————————-

Kedves Eta! Javítás után várom vissza!   Zsó

 

Legutóbbi módosítás: 2015.03.14. @ 21:34 :: Dvorák Etela
Szerző Dvorák Etela 526 Írás
Etela Dvoráková vagyok... Nyugat Szlovákiaban élek. Aki akar megismerhet... A léleknek nem kell a pénz, a lélek valami szépet remél. Kell neki mindennap a pillanat, amikor valami szépet befogad, és felerősítve sugározza tovább, Hogy szebb legyen tőle a Világ.