Seres László : Önfeláldozás

 

 

Ujjaid köré csavarodom,

kell ennél több önfeláldozás.

Tiltakozhatsz ellene, tudom,

neked gyenge érv az öncsalás,

mit szédült pillanat teremthet.     

Elvész az öröm, hogy levadássz,

bevedd váram, a rég bevettet,

s ha nem vagyok, újra kitalálsz,  

hogy a gyönyör őrületes legyen,

s élvezhesd a győzelmi mámort

lábad elé hullt tetememen.

Felsóhajtva, kegyes halál volt.

Legutóbbi módosítás: 2015.01.26. @ 21:23 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.