KÖD ELŐTTEM
Mikor letetted a garast
és asztalt vertél döngve,
csupán erődre bíztad azt,
mit szód vallott dörögve.
S öklöd – ha újra odacsapsz
a testbénító csöndre –
a néma penge-él panaszt
tettekre ösztönözze.
Hisz évenként keményedett
hited próbája lesz a tett,
ha célodnak behódol,
s úgy edzi benned szüntelen
szívóssá egymást múlt, jelen,
mint vas, ha vasra csókol.
KÖD UTÁNAM
Az agybénító sikerek
gyapjas jólét-ködében
mindinkább észrevétlenebb
alakot ölt az érdem.
S új lendületű lényeget
torzít hozzá a pénzen
adott-vett lelkiismeret
miatt az álszemérem.
S ha itt-ott egy-egy hős akad,
fölborzolni a tollakat,
mert gondja még hazányi,
segítsétek, mert most tanul
– föltartóztathatatlanul –
a célig eltalálni.
Legutóbbi módosítás: 2014.10.23. @ 07:51 :: Böröczki Mihály - Mityka