Serfőző Attila : Zsenge

 

Nyugtalanul kerestem

öled permetét,

míg egymáshoz űzött a szomj,

 az egyedüllét.

Most gyógyít a porladó Világ,

a nyáresti szél,

lángodban otthonra leltem,

testem néma ágyadba pihenni tér.

Legutóbbi módosítás: 2014.07.27. @ 19:28 :: Serfőző Attila