kigombolt kabátban
vágok neki az éjnek
botorkálok
megszökött írásjelek
között kutatok ások
nem mehetek lentebb
anyám itt van mellettem
félek
„h betű” megvágta kezem
szorító kötés a seben
el ne vérezzen hitem
tékozló gyermek
csenevész álmok
utam vége felé járok
kigombolt kabátban
vágok neki az éjnek
pőre testem
ki-ki villan
lelkemig látnak
megérte így élnem
vérző sebemen
vihogtak végig
volt ki sajnált
volt ki megvetett
az írásjeleket
még mindig nem lelem
hol lehetnek
nem tudom
kigombolt kabátban
imámat mormolom
Legutóbbi módosítás: 2014.06.29. @ 08:30 :: Nagy L Éva
