Seres László : Áthatoló fénynyalábok

 

Megmártózott benned a jó
simogatón, hogy hozzád ért,
medret keres így a folyó
áthatoló fénynyalábként.

 

Kitárod kapuid, hagyod,
mintha régóta ismernél.
Vársz, mint Istent az angyalok,
mielőtt a mennybe mennél.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2014.02.09. @ 17:32 :: Seres László

Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.