Irlanda Máté : Ostobák ostora

Nyomtatás

Védekezésem vérttelen,
velem csak puszta bőr.
Így az attak nem lesz vértelen,
ez már most sejthető.

Bár képtelen a támadás,
hisz rejtve még a tőr,
itt tőrt kell vess, hogy nevethess
a vége hogyha jő.

Mert mit nekem az érveid,
ha nálad hiánycikk az ész?
Tompa pengéddel ellenem
szemből semmit sem érsz.

Hát hátulról támadj, ha jót akarsz,
és maradnál mégis itt,
ha nem untad meg még tenmagad
saját ostobaságaid.

És ragaszkodsz a joghoz hogy,
terjeszd önmagad.
És szélbe szórhasd zsákutcába
jutott magvadat.

És szaporodj, és sokasodj,
hisz tiétek mind a Föld.
Pusztíts! Gyilkolj! Meg ne állj,
ott maradt még egy kis zöld.