Böröczki Mihály - Mityka : A kifli

 

 

 

 

Micsoda boldog gyereknyarak voltak,

a vert agyagon ott hűsölt a holnap,

a mi falunkba bőség alig tévedt,

de kedvünk nap-nap fölette az éhet,

jeles diákként jártam általánost,

s ha anyám néha megjárta várost,

a házat, kertet, udvart megvigyáztam,

nem rosszallódtam, el se kóricáltam,

s bár alig-alig telt vásárfiára,

valamit mindig csak hozott, a drága,

de megemlékezem a legnagyobbat,

az örömét a barna papírosnak,

mit anyám tudott óriásra nyitni,

s ott rejtezett az ismeretlen kifli,

én kézbe kaptam, vittem utca hosszat,

a szemeim a kincsemtől ragyogtak,

a gyerekhadnak körbedicsekedtem

és adtam is picinyt, míg móddal ettem,

s nem irigyeltek, csak irigyen néztek,

mint nagy urát a ritka a szerencsének.

 

Legutóbb szerkesztette - Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1003 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.