Meyer József : A világvége ráér

Ez úttal Beri Róbert (Beró) utolsó témafelvetését, a december 21.-i világvégét vettem „komolyan”.*

 

 

 

Nem kell félnetek! — az ezredfordulót követően számos mértéktartó vezéregyéniség, író, híresség ezzel a reményteli buzdítással fordult az emberekhez, pozitív életérzést adva a XXI. század kezdeti időszakának. Ám a népesség zömét továbbra is az aktuális rettenetek foglalkoztatják, melyek között számosan akadnak megalapozottak, mint például az éghajlat megváltozása, vagy a föld mágneses mezejének gyöngülése.

      Viszont a konkrét, időponthoz kötött pánikkeltés alapját egyrészt egy csillagászati katasztrófa (ütközés a Nibiru bolygóval) rémképe, másfelől a maják naptári számításának sajátos ötvözete szolgáltatja, miközben a NASA, az egyházi vezetők, a megszólított tudósok egybehangzóan ellene mondanak a 2012. december 21.-i világvégének.

      Mi éppenséggel az időszámítás, helyesebben a naptár szerepvállalását alapul véve dőlhetünk hátra kényelmes karosszékeinkben. Nem kevesebbet állítva, mint azt: az ominózus események legfeljebb háromszáz év múlva lehetnek aktuálisak, mert ténylegesen még csak 1712-t írunk! Elsősorban ezért fölösleges vitatnunk e végzettel kapcsolatos valóságtartalmakat, kivált, ha Nostradamus hitelességére hagyatkozunk.

      Heribert Illig és Pap Gábor tett a legtöbbet azért, hogy végérvényesen lelepleződjék minden idők leghatalmasabb csalása, a kitalált középkor. A művileg beiktatott VII., VIII., IX. század (614. augusztustól 911 szeptemberéig) sosemvolt eseményeiről a történetírás, a csillagászat és az egyháztörténelem segítségével rántották le a leplet. A kik követték el? Mikor? Hol? — kérdésekre adott válaszokban Pap Gábor zseniálisan közelít a magyar vonatkozások irányába. Keleten (Bizáncban) VII. bíborban született Konstantin, nyugaton — Kölnben és Rómában — III. Ottó császár és II. Szilveszter pápa irányítja a grandiózus szemfényvesztést, a kritikus X. században. Ha képzeletben magunk elé vetítjük a térképet, akkor abból kitűnik, hogy „ők” éppen a Kárpát-medencét veszik harapófogóba. Nostra res agitur (a mi ügyünkről van szó), idézi közkedvelt tudósunk a latin mondást, és Illiggel felteszi az obligát kérdést: ezeknek a hatalmasságoknak ugyan mire kellett háromszáz év? — természetesen arra, hogy történelmeket hazudhassanak maguknak, a mi valós szerepünket és jelentőségünket pedig ily módon hiteltelenítsék.

      Hiszen velünk ellentétben sosem volt Karoling birodalom, nem működött az iszlám expanzió Irántól Marokkóig, kimaradnak a nyugati/vizigótok, nincsenek longobárdok, vérszomjas vikingek, a nagy szláv birodalom nem létezett, nálunk elbúcsúzhatunk az avaroktól, stb.

      Ha kivonjuk ezt a nem létező történelmi korszakot, azzal számos ellentmondást oldunk fel, melyre a Képes Krónikánk csak egy frappáns példa a sok közül.

 

     Következtetés: laikusok révén, nekünk a világvége problémája ezekkel az időszámítási helyreigazításokkal egyszer és mindenkorra megoldódott, több ránk következő generációra kiterjedően aktualitását veszítette, így a félelmek árnyéka sem vetülhet a karácsonyi ünnepi pillanatainkra, meghitt összejöveteleinkre.

 

Legutóbbi módosítás: 2012.12.05. @ 10:00 :: Meyer József
Szerző Meyer József 61 Írás
1949-ben, Budapesten születtem. Manapság mérnökként dolgozom az építőiparban. Évek óta foglalkozom szakcikkek írásával, olykor más műfajjal is próbálkozom, Brády Zoltán nagylelkűségének köszönhetően némelyikük megjelent a Kapuban. 2010 novemberében Beró (Beri Róbert) meghívott az általa életre keltett" Édentől északra" művészeti csoportba.