Marthi Anna : Karácsonyi készül?dés

Elképzelem, hogy ma mindenhova viszlek magammal, itt belül. Nyújtófáért és deszkáért megyek, gyalog cipelem át a városon, egy kis feny?t is veszek, második utamon. Aztán a fehérek. Mosogatok, közben végre választok karácsonyi dallamot. A neten kinézett játékokat ingyen hozná a posta, de túlsúlyos a konyhabútor, ezért marad a Hadak útja 11 szám, bár oda már csak Gábor, lehet, hogy az idén is be kell mennem a játékboltba, ahol nem látok sok szépet, mint gyerekkoromban. Egy kisdunaparti séta nem fér ma bele, pedig ott tudnék mit kezdeni veled, gondolatban, néznénk a vizet, az eget, és a ránkszálló hidegb?l kiolvasztanánk a mindig szép természetet.

Legutóbbi módosítás: 2019.08.15. @ 11:48 :: Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1359 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak