RadnoGyorgy : Nem, nem mondom!

2012 november

 

Az utolsó szó vágtat vad lovon,

lüktetve liheg s keresi mondandónk,

de a könnyes szem csak szelíd szót mond,

harag óriást gáncsol, lélek kormon,

hátrahőköl a vadló: Nem, nem mondom!

 

Mint a vízesés egy kínos káromlás,

zuhatag elmos minden tiszta anyát,

csak a szűz kövek emelnek gátat,

megfogja a mocskos káromló árat.

hátrahőköl a mocsok: Nem, nem mondom! 

 

Lüktet a pogány polgár ereiben vér,

a munka is sarc, nem terem babér.

Hullanak kedvköveink bomlik a gát,

kín kedvünk aszalja maggá a mát.

hátrahőköl kő kövön: Nem, nem mondom! 

 

Legutóbb szerkesztette - RadnoGyorgy
Szerző RadnoGyorgy 138 Írás
Már gyerekkoromban szerettem volna író lenni, valahogy úgy ahogy mások mozdonyvezetők. Tinédzser koromban már éreztem késztetést az írásra, eleinte sok verset írtam, ebből az idők folyamán, és a költözések miatt sok elveszett, vagy csak a kicsomagolatlan dobozok mélyén maradt. Informatikusként természetes volt számomra az online módban való publikálás. Eleinte csak magamnak írtam, de több barátom kérésére elkezdtem aktívabban közzétenni társaságokban is a verseimet. Hosszas unszolásra kezdtem el nagyobb körben publikálni és kiadni kötetet. 2012. április végén megjelent az első kötetem "A némaságom kiáltom" című kötet...