Böröczki Mihály - Mityka : Az ottfelejtett

Az utca kihalt volt és már majdnem néptelen.

Az autó ragyogó fehéren,

szétvetett négy kerékkel terpeszkedett a parkolóban.

Ott ült a hátsó ülésen,

rossz kedvű kényelemben,

fejkendő nélkül,

fölülről kitakarva.

Csak a fej ingott jobbra-balra,

beidegződött állandósággal,

alig valamivel gyorsabban az elfogadhatónál.

Egy pillanatig úgy tűnt, mintha nemet intene valahová,

tagadná is,

bánná is egyszerre,

hogy ott felejtették.

Messziről aztán egyre bizonyosabb volt

– Gyertyát gyújtott valaki a hátsó ülésen.

 

Legutóbbi módosítás: 2012.06.04. @ 17:31 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.