Az utca kihalt volt és már majdnem néptelen.
Az autó ragyogó fehéren,
szétvetett négy kerékkel terpeszkedett a parkolóban.
Ott ült a hátsó ülésen,
rossz kedvű kényelemben,
fejkendő nélkül,
fölülről kitakarva.
Csak a fej ingott jobbra-balra,
beidegződött állandósággal,
alig valamivel gyorsabban az elfogadhatónál.
Egy pillanatig úgy tűnt, mintha nemet intene valahová,
tagadná is,
bánná is egyszerre,
hogy ott felejtették.
Messziről aztán egyre bizonyosabb volt
– Gyertyát gyújtott valaki a hátsó ülésen.
Legutóbbi módosítás: 2012.06.04. @ 17:31 :: Böröczki Mihály - Mityka