Bakkné Szentesi Csilla : Napra forgó

..az a régi utca a Péterfia..
és egyszer a szél tényleg felkapott… 🙂 *

(Napraforgó fotó: Jánoska Alíz)

*

J’aime – Michele Torr

http://www.youtube.com/watch?v=3n3_CS8cwhY

 

*

 

Hajnaltakarásban szökik már az éj el.

Nem nyílik szemem rá álmosan hogy’ lépdel.

Vajon hova lépdel?

 

Csöndbe sikkant a sín, csillant fémes fénye.

Sárga villamossal álmodtam – haj’ régen. –

Álmodtam, be régen.

 

Szél kapott fel akkor, szárnyalt velem messze.

Gyermeki szívemet bánat nem temette.

Bánat még nem ette.

 

Felébredt a Nap is – szemét felhő fedi. –

Nem akartam soha rossz útra letérni.

Rossz útra eltérni.

 

Alkonyatba fordult az a régi utca.

Nem találok haza, nincs ki visszahívna.

Aki visszasírna.

 

Bíborral takar be holnapnak az éjjel.

Lehet meg se érem, elvisz hideg fénnyel.

Halott, hideg fénnyel.

 

Napra forgok addig, amíg remény éled.

Sugarait mentem szívembe, elérjen.

Szívedhez felérjen…

Legutóbb szerkesztette - Bakkné Szentesi Csilla
Szerző Bakkné Szentesi Csilla 299 Írás
Retus nélkül (részlet) az indulási oldalon elfogynak a csokrok, a kezek másnak intenek. a fékcsikorgás fel-felébreszt, s míg igazítok a gyűrött időn, fejemet még ráhajtom a zakatoló szívverésekre. a vonatfütty felvág néhány eret, de már nem értem lángol az ég. tüzét alig érzem. elfordulnak a mosolygó tekintetek.