Vőneki Adrienn : A Magányos harcos

 

Feleslegesen telnek a napok,
hisz mind egyforma

 

Egyre csak ürül a konyhakassza
és a hideg minden lépésnél
a talpamba veri az észrevehetetlen jelenlétét.

 

Ne is vesd le a kabátod,
ahhoz túl fagyos a hangulat,
de ne félj, mert id?nként
sikerül kitépkedni a gondolataimat
a fejemb?l és a meghalni vágyás
tüzével felgyújtani
és megmelegedni mellette.

 

Mert vannak olyan kiválasztottak
akiknek az a büntetésük,hogyha
akarnának sem tudnának meghalni.

 

(…)

 

Ezért vagyok olyan amilyen, nézze, Uram-
a vodkát tisztán iszom,
ne sértsen meg, holmi narancslével.
Nem vagyok már kislány, hogy
felhígítsa nekem a valóságot, pusztán
csak az ihatóság kedvéért.

Legutóbb szerkesztette > Vőneki Adrienn
Szerző Vőneki Adrienn 62 Írás
Szabad vagyok, akár a verseim