Radnó György : Hajnali szerenád

2012 február 22.

A kerítés éjjel, mint megannyi felkiáltójel,
?rzik a portát, tüskéin a hold tépázza
rongyosra a fodros fény-sz?tte ruháját.
A csend beleharap a puha, párás leveg?be.

A fák ágai magukba szívják kutyák ugatását,
megsz?rik az üzenetet és továbbadják a holdnak,
nem válaszol, morcosan fátyla mögé bújik.
Megsz?nni látszik az est, hajnalodik.

Távolban egy vonat vas kereke csahol,
felveri a bóbiskoló kúszó pára párnáját,
ki erre kelletlenül tömörödik, lejjebb araszol,
a sötét hátsó udvaron át, választ másik utcát.

Az akácfasor megszólal, mint a gitáron a húr,
a szél penget?jét húzta rajtuk végig,
a ködfátyolnak ad hajnali szerenádot,
de ? csak csendben menekül.

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Radnó György
Szerző Radnó György 140 Írás
Már gyerekkoromban szerettem volna író lenni, valahogy úgy ahogy mások mozdonyvezetők. Tinédzser koromban már éreztem késztetést az írásra, eleinte sok verset írtam, ebből az idők folyamán, és a költözések miatt sok elveszett, vagy csak a kicsomagolatlan dobozok mélyén maradt. Informatikusként természetes volt számomra az online módban való publikálás. Eleinte csak magamnak írtam, de több barátom kérésére elkezdtem aktívabban közzétenni társaságokban is a verseimet. Hosszas unszolásra kezdtem el nagyobb körben publikálni és kiadni kötetet. 2012. április végén megjelent az első kötetem "A némaságom kiáltom" című kötet...