Seres László : Nosztalgia

Minden újban

én vagyok a régi

alkonyőszbe

hullt látóhatár

nehéz az újat

magamhoz mérni

mert a régi

mindig visszajár

 

Mégis várom

régiben az újat

ösztön hajt vagy vágy

vagy mindketten

nosztalgiázom

őrzöm a múltat

azt is amit

elfelejtettem

 

 

(Kép: Horváth Piroska)

Legutóbbi módosítás: 2011.08.31. @ 12:56 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.