kisslaki : Kéthelyi Képeslap a Toronyestről

EZ ANNYIRA NOVELLA, MINT RIPORT *

 

 

Szombat délután, egy galamb sem ücsörgött a Nagytemplom keresztjén. Már miért is, hiszen még az egyiptomi hőségben edzett kéthelyi gólyák is a Nagy-berekbe repültek árnyékot keresni; had örüljenek a békák is. Pedig úgy öt felé, lett volna nézni mit, onnan a toronyból. Ritkán látott, színpompás esküvői menet kanyargott a templom felé, de olyan szépen forsriftosan, hogy egy néprajzos szívdobogást kapott volna örömében. Volt ott vőfény, pántlikás, aztán pár koszorúslány virágos és csinos, s mindegyik mellett odaillő legény is feszített. Természetesen a szép menyasszony se volt egyedül; hiszen vőlegény nélkül nem igazi az esküvő. Rezesbanda se hiányzott. Muzsikája együtt rezgett a meleg léggel, és finoman aláfestette azt a falusi történetet, amit éppen a „7Torony” találkozóra összegyűlt írók, költők és a literatúrát kedvelő vendégek hallgattak a könyvtárban.

A kultúrház udvarán, meg egy szeretett fiatalember búcsúztatására gyülekeztek a gyászolók, akit egy hirtelen tragédia szólított el szerettei közül, tán egy boldogabb világba. Ahogy éppen a világ teremtése óta rendezi a gyarló napjainkat a Jóisten…

Az biztos, hogy ez az idei nyári este felejthetetlen marad azok számára, akik a kánikulában vették a fáradságot, hogy eljöjjenek Somogyba, a Kéthelyen rendezett irodalmi találkozóra. Na meg a falu számára is rögzítésre méltó esemény, hiszen a jó hétszáz éves létezése óta, nem látott ennyi literátust egy falkában. Ezt megerősítette az egyik irodalomkedvelő hölgy is, aki a helyi históriának alapos ismerője. Jó volt látni, hogy az előadásra majd tucat helyi érdeklődő is eljött a hőség dacára. Persze Kovács Lajosné, Kati a kedves könyvtáros, duplán számított, mert ő hivatalból is képviseltette önmagát.

Az erre az alkalomra kiválogatott írások szerencsésen alkották a műsort; kitűnő verset követte más, s máshangulatú novella. Az előadók is remekül átvették azt a többletmunkát, amit Libránk sajnálatos hiányzása rájuk hárított. Ezért én még külön is megköszönöm Marcaliból Samuné Bogyó Hajnalkának, hogy elvállalta a ”Dorka szép halált hozott” című írásom, és Bányai Tamás: „Janikának jó dolga van” cím? novella felolvasását. Az előadás vége felé jó alkalom volt egy kis programlazító röhögésre S. Szabó István: Rómeó és Júlia merész mába-ültetése bohózatának vagy mi a mándli interpretálása. Shakespeare csak azért nem derült az égi teátrumban, mert állítólag nem tudott magyarul. Remélem, hamarosan azok is élvezhetik a sikeres el?adást, akik nem voltak jelen. Na persze, ha Novák Zoltán, a tapolcai bot- és szükség- csinálta kameraman felvétele, sikeresnek bizonyul.

A műsor után egy pillanat alatt kiürült a könyvtár. Persze, mert már lement a nap, s hűvösben ehettük a meleg marhapörköltet, „aki” a Baglasról utazott ide le a kultúrházba a savanyúsággal. Közben megjött a várva várt enyhülést hozó vihar. Sajnos nem fogyott a beígért pálinkámból, mert ki a fene iszik ilyesmit, ilyen kutya melegben! Kénytelen leszek elvinni a következő Toronytalálkozóra. 

Legutóbb szerkesztette > kisslaki
Szerző kisslaki 248 Írás
Majd ötven éve élek Németországban. Véletlenül. Alapítástól itt vagyok. Jó, hogy jó társaságba kerültem.Tisztelettel, Kiss lászló kisslaci@t-online.de