Czirják Jolán : Álmos napfelkelte

2011.08.17. Czirják Jolán Vers 8
Elolvasta: 38
Nyomtatás, PDF & EmailNyomtatás

 

Kikandikál a hegy mögül, de újra visszaszenderül –

Hiába várom oly nagyon, nem éri még az ablakom!

Sötét szobámban – álmosan – reményem árnya átsuhan –

 Kinézek ekkor, és a fény – arany kezével int felém…

Legutóbbi módosítás: 2011.08.17. @ 17:47 :: Czirják Jolán
Szerző Czirják Jolán 211 Írás
1961-ben születtem, de éveim száma nem egyezik meg azzal a korral, amennyinek érzem magam.... le is szoktam tagadni kb. 10 évet - simán!! :P Nemrégiben váltam el, és most 17 éves - gyönyörű lányommal, és tündéri kiskutyámmal élünk Tatabányán. Csecsemőgondozó a szakmám, de egy bolond betegség miatt leszázalékos "nyögdíjas" vagyok... - mindenem a versírás - és mások műveinek olvasása!!! ÃÂltaluk szinte teljesen egészségesnek érzem magam! A magyar nyelv szeretete mindig is meghatározó volt életem során. Mellettem senki nem beszélhet helytelenül - "nák-ozva, suk-sükölve" - én bizony kijavítom őket ismeretlenül is! Mottóm: "versek nélkül lehet élni, de minek?"