Vártam rád sokat, eljöttél értem,
nyújtom két karom, kérlek, ölelj át,
mint puha moha a fa derekát,
szeress magamért, fogadj el engem!
Sebzett vad vagyok, vérzik a lelkem,
amit egy szempár tőrrel döfött át,
hagyta szenvedni, nézte tusáját,
hozz erős gyolcsot, kötözd be sebem!
Ha féltőn szeretsz, sírsz hűs könnyeket,
mely lemossa bús életem porát,
megtisztulok majd, s újjászületek.
Mint apró gyermek, rád nyitom szemem,
várom, hogy ringass, zengd szívem dalát,
jövőm te leszel, érted lélegzem.
Legutóbbi módosítás: 2011.07.02. @ 14:38 :: Pásztor Piroska