Marthi Anna : Test

Csíp?d kinyújtva,
jobbra forduló csíp?csonttal.
Combjaid haranglábain ágyékváró zeng.

Pírba lódult kéj – vágyad tánca.

 

 

Anna, vannak combok. Vannak lábak. Haranglába a harangnak van. És van Harangláb virág is. Erre utaltam tegnap is. A „kép” — a „haranglábas kép” — hiába a költ?i szabadság —- képzavar.

A csíp? nem ízület, nem tudjuk kinyújtani. — ez is képzavar.

( anatómiailag sem tiszta a kép,a mondanivaló ) —

Pedig igyekeztem nem „földhözragadtan” olvasni a versed, de ez most nem sikerült. Így sem sikerült.

Legutóbbi módosítás: 2011.06.12. @ 16:57 :: Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1359 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak