Báder Judit : Melléd szegődöm

*

Melléd szegődöm,

mint kóbor macska,

ha lábhoz dörgölődzött,

puha talpain utánad ered,

az esőtől ázott kockaköveken.

Nincs más menedék,

mint a felejtés kapualjaiba húzódni

és várni:

elmúlik ez a szorító érzés,

elálmosodik a fájdalom,

és hazatalálok végre.

Szúrágta faajtó

sírásából tudom,

nincs otthonom mi befogad.

Míg az utca túloldalán

fényes ablakok mögött

boldog arcok ülnek,

gyerekkacagással terített

vacsoraasztalnál,

addig lélekcsupaszon éhezem utánad.

Tudom, a hajnal nem csillapít lázat,

bőrömbe kóstol világossága.

Egy újabb nap

amit túl kell éljek

hiszen mondtad: „Erős vagy!”

s nekem már csak szavaid világítanak,

mint őrtüzek süppedő partokon,

aztán kihunynak lassan,

mint holnapom.

Legutóbb szerkesztette - Báder Judit
Szerző Báder Judit 28 Írás
Vannak szárnyaim. Bátran használom őket. - Zuhanáskor. www.nenezzutanam.blogspot.com