Regényi Eszter : AZ

Amikor a padló
a húson csattan
és a körmökb?l már karmok

és a kacagásból
marcangolás hasad el?…
Ilyenkor
az árnyékok is

túl gyorsan
nyúlnak utánad,

nem vagy már

oxigénhiányos valóságomban

sehol.

 

Nem tudod, ki bánt
és mi szorítja
koponyám köré
vasbordáimat
nem tudod,
volt már ilyen,
lesz is még,
nem látod a végét,
na látod,
ebben hasonlítunk.

Félek t?led is.
Attól,
hogy megrémülsz, és
ha vissza is jövök hozzád
onnan lentr?l,
akkortól
te már távoli leszel…

Takarodj!

Nem akarom, hogy láss.

Szeretlek,
és tudom,
meg tudnálak ölni,
akár puszta kézzel is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2010. szeptembere

Legutóbbi módosítás: 2010.09.27. @ 20:15 :: Regényi Eszter

Szerző Regényi Eszter 33 Írás
Kívül rohad, belül jó, belül rohad, kívül jó. Kívülről befelé materialista, belülről kifelé csak szédült komponista, saját vérét borral issza, sáros inge nem jogtiszta, -ecc pecc kimehetsz- találd ki, hogy ki lehetsz még.