Kőmüves Klára : Gyere!

Nyomtatás

Gyere, csapjuk be egymást azzal,

hogy, ami történt, csak semmiség!

Hetente udvarolnak így nekem, és

úgy megszoktam, szinte semmit ér.

Gyere, beszéljük meg,

ami volt, csak ösztönhozta láz,

mi annyiszor előtte körbejárt,

hogy jól tudom, hiába – százszor is jöhet,

megnyugodhatsz, azt hiszem,

kicsit sem számolok veled!

Gyere, játék ez, kócos színdarab,

az sem érdekelne tán, ki vagy,

hisz minden szó üres, mit adsz,

jó így, most mindkettőnk szabad.

Gyere, hagy lássam messziről

más nőkkel mit teszel, ha azt hiszed,

hogy távolban vagyok és közben

szél sem fújja szét a lábnyomod,

már látlak, abban lépkedem,

nem változó a kép;

voltam már nálad annyiszor

és annyiféleképp…

Voltam széked, voltam asztalod,

voltam szőnyeged és apró angyalod.

Voltam álmod, voltam én valód,

ott voltam, hinnem kellett volna még;

kaptam nekem valót!