Boros Károly : Kéne még…

Sínek közt virágot szedni,
elnevezni, elfeledni
kéne még…
Feln?tt fejjel meséket tudni,
némán szólni, valót hazudni
kéne még…

Füsttel szállni fel az égre,
földet érni: lassan, térdre.
Kéne még
belebújni a vágy tüzébe,
felperzselni álmokat véle;
kéne még…

A világot rendbe rakni,
papír-puha éjben lakni
kéne még…
Árnyak hegyét megmászni, s mélyen
borzongni minden meredélyen
kéne még…

Tavasz ízét télbe zárni,
azt, mi elment, visszavárni
kéne még…
A kel? nappal porrá égni,
s e fényben tovább élni. Élni
kéne még!

Legutóbbi módosítás: 2010.04.30. @ 10:48 :: Boros Károly
Szerző Boros Károly 11 Írás
- Kedves Tagunk, az Email címed érvénytelen! - "az én poklomban számolnak és mértékkel szeretnek; órát lesve időznek; folyton véleményük van; csak idő van, semmi tér. Azt mondják: PERSZE. Semmi tér, csak idő van; mindenki siet, birtokol, nyilatkozik, temet, nemz és szűl - semmi nincs, csak történik az én poklomban" /Fodor Ákos/