H.Pulai Éva : Karácsony

ââ?¬Å¾Telek jutnak eszembe, telek, / régi, kemény, csillagos telek, / murijáró szép falusi utcák, / deres bajszok s nagy piros fülek. (Babits Mihály)

 

„Most, hogy az ünnep közeledik, meglepetéssel észlelem, mintha még mindig várnék valamire… Annyi karácsony múlt el, egészen sötétek, s aztán mások, csillogók, melegek és szagosak, annyi ünnep, s még mindig itt állok, a férfikor delén, ?szül? fejjel, tele kötelezettséggel és ígérettel, melyeket az Angyal sem tudna beváltani; s még mindig várok valamire. Néha azt hiszem, a szeretetre várok. Valószín?leg csillapíthatatlan ez az éhség: aki egyszer belekóstolt, holtáig ízlelni akarja.”

Márai Sándor (Négy évszak)

 

Celine Dion-Oh Holy night

http://www.youtube.com/watch?v=7Jr-2eyRtV4

 

Kányádi Sándor

Isten háta mögött

 

üres az istálló s a jászol
idén se lesz nálunk karácsony
hiába vártok
nem jönnek a három királyok

 

sok dolga van a teremt?nek
mindenkivel ? sem tör?dhet
messzi a csillag
mindenüvé nem világíthat

 

megértjük persze mit tehetnénk
de olyan sötétek az esték
s a szeretetnek
hiánya nagyon dideregtet

 

el?relátó vagy de mégis
nézz uram a hátad mögé is
ott is lakoznak
s örülnének a mosolyodnak

 

Lotto, Lorenzo (1480-1556)

Nativity

Oil on wood

National Gallery of Art

Washington, DC, USA

 

A karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus Krisztus születésére emlékeznek, aki a keresztény vallás szerint Isten fia, és az emberiség Megváltója, aki emberré lett, keresztre feszítették és feltámadt. Id?pontja a nyugati kereszténységben december 25-e, a keleti keresztények egy részénél január 7-e (bár dátum szerint itt is december 25-e); az örmény kereszténységben január 6.

 

 

József Attila

Karácsony

 

Legalább húsz fok hideg van,
szelek és emberek énekelnek,
a lombok meghaltak, de született egy ember,
meleg magvet? hitünkr?l
komolyan gondolkodnak a földek,
az uccák biztos szerelemmel
siet? szíveket vezetnek,
csak a szomorú szeretet latolgatja,
hogy jó most, ahol nem vágtak ablakot,
fa nélkül is bef?l az emberekt?l
de hová teszik majd a muskátlikat?
Fölöttünk cseng?n, tisztán énekel az ég
s az újszülött rügyez? ágakkal
lángot rak a fázó homlokok mögé.

 

 

A szó etimológiája

 

A karácsony szó a keleti keresztény egyház szláv nyelvéb?l kerülhetett a magyarba és déli szláv, valószín?leg bolgár közvetítéssel. Egyes bolgár nyelvjárásokban a kracsun szó a téli és a nyári napfordulót, illetve az azok körüli ünnepnapokat jelenti. Macedón nyelvjárásokban a kracsun kifejezetten karácsonyt jelent.

 

A kracsun szó az (át)lép jelentés? korcs- igei t?re vezethet? vissza, a szó jelentése pedig a lép?, átlép? értelemt?l a fordulónap, napforduló felé fejl?dve jutott el mai tartalmáig.

Egy másik elmélet szerint, mely a hangváltozások (szláv palatalizációk, nyílthangúsodás) törvényei alapján kutatta a szó etimológiáját, az óegyházi szláv az albán nyelv karcun szavát vette át, melynek eredeti jelentése rönk, tuskó, utalva a téli napfordulókor tartott máglyarakás pogány népszokására.

 

Megemlítend? az az alternatíva is az 1267-es Kassai kódex alapján, mely szerint a magyar kerecsen/kerecseny szóból származik e szavunk, visszautalandó a karácsonnyal egy id?ben tartott, régi magyar szokás szerinti sólyomröptetésre. A magas/mély hangrend változása, vagyis a hangrendi átcsapás egyáltalán nem ismeretlen a magyar nyelvben: pl. szaracén ~ szerecsen; Tarján (törzsnév) ~ Terény (helynév, Nógrád). Érdekességképpen megjegyzend?, hogy a környez? népek közül ugyanezzel a jelentéssel a karácsony szavunk csak az egyébként szintén nem szláv románban tükröz?dik – CrÃ?Æ?ciun -, mely szót ?k viszont a latinból eredeztetik (~creatio).

 

Hagyományos magyar elnevezés a kiskarácsony és a nagykarácsony, amely a valóságban két külön ünnepet takar: nagykarácsony december 25-e, karácsony els? napja, kiskarácsony pedig január elseje, újév napja.

 

Albrecht Dürer

The Nativity

1514

 

Juhász Gyula

Karácsony felé

 

Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyör? igézet,
Ilyenkor decemberben.

 

…Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.

 

…És valahol csak kétked? beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.

 

 

Története

 

A karácsonyi ünnep szellemiségéhez, és jellegéhez hasonló ünnepek már korábban is léteztek, például a pogányok téli napfordulós ünnepe, a szaturnália ünnepségek. Az ókori Rómában december 17-25 között tartották a földm?velés istenének, Szaturnusznak ezt a nagy ünnepét. Ekkor nagy táncos vigadalmakat tartottak birodalomszerte. A fény diadalát ünnepelték a halál és a sötétség felett. A régi pogány ünnep vigasságokkal volt tele, mivel a téli napforduló a régi földm?vesek körében az újjászületést, a reményt táplálta. A földm?vesek számára fontos volt a meleg eljövetele, mivel a létük múlott rajta. A meleg id?szak a b?ség id?szaka volt, míg a hideg id?szak a sötétség és a nélkülözés id?szaka, ilyenkor az isteneket igyekeztek jókedvre deríteni. A szolgák megajándékozása is elterjedt volt. A házakat örökzöld borostyánokkal díszítették.

 

Miután a kereszténység államvallás lett, hamarosan hivatalos keresztény ünneppé nyilvánították Jézus születését. Ezt az eseményt a 4. századtól kezdték ünnepelni, január 6-án Epiphaneia néven. A keresztény vallási ünnep Jézus születésének történetére épül. A keresztény hit szerint Jézus a próféták által megjövendölt Messiás, aki megváltja az emberiséget a b?nt?l. A Biblia leírása szerint Jézus szegényes körülmények között született, egy istállóban, mert senki nem fogadta be a házába a várandós Máriát, Jézus édesanyját a születés estéjén. A történet szerint napkeleti bölcsekek indultak („háromkirályok”) útnak ajándékokkal köszönteni a születend? Messiást, és egy fényes csillag vezette el ?ket Jézushoz.

 

A 4. század végét?l a keresztény egyházak mindinkább december 25-én kezdték ünnepelni Jézus születését, január 6-án pedig a Jordán folyóban való megkeresztelését (vízkereszt ünnepe). Ennek oka valószín?leg az volt, hogy a december 25-én végz?d? római szaturnália ünnep helyére állítsák a keresztény karácsonyt. Jézus születésének történetével együtt új vallási tartalommal töltötték meg a pogány ünnepet.

 

A 16. században a reformáció új tartalommal töltötte meg a karácsony ünnepét is. Az addigi templomi liturgia kezdett beköltözni a házakba. Az emberek a Biblia otthoni forgatása révén a vallásos ünnepeket és szertartásokat elkezdték otthon is ünnepelni. Kialakult sok karácsonyi szokás, például a karácsonyfa-állítás az evangélikusoknál Németországban. A 18. században már egész Németországban szokás volt karácsonyfát állítani. Innen jutott el a 19. században el?bb Ausztriába, majd egész Európába, a kivándorlókkal az Újvilágba, és így kezdett meghonosodni az egész nyugati keresztény világban. A karácsonyfákat kezdetben édességekkel és gyümölcsökkel díszítették fel, kés?bb kezdett kibontakozni az üvegdíszek megjelenése. A karácsony megünneplése egyre inkább kezdett szokássá válni a nem vallásos családok körében is, a szeretet, a béke ünnepeként, a vallásos keresztényi rítusok egy részét átvéve. Napjainkban, az európai zsidó-keresztény kultúrkörben a karácsony népszer? és sokakat érint? ünneppé vált, amely mindenki számára más-más jelentést hordoz.

  

The Nativity

Sevilla

 

Ady Endre

Kis, karácsonyi ének

 

Tegnap harangoztak,
Holnap harangoznak,
Holnap után az angyalok
Gyémánt-havat hoznak.

 

Szeretném az Istent
Nagyosan dícsérni,
De én még kisfiú vagyok,
Csak most kezdek élni.

 

Isten-dícséretre
Mégis csak kiállok,
De boldogak a pásztorok
S a három királyok.

 

Én is mennék, mennék,
Énekelni mennék,
Nagyok között kis Jézusért
Minden szépet tennék.

 

Uj csizmám a sárban
Százszor bepiszkolnám,
Csak az Urnak szerelmemet
Szépen igazolnám.

 

(Így dúdolgattam én
Gyermek-hittel, bátran,
1883
Csúf karácsonyában.)

 

Official Nativity Story Birth of Jesus Christ New Movie

http://www.youtube.com/watch?v=G78OdmY32IM

http://www.youtube.com/watch?v=hsinfmAxAiA&NR=1

 

 

Jézus születésének id?pontja

 

A kutatók többsége egyetért abban, hogy december 25-e nem Jézus születésének id?pontja. A korai keresztények nem ünnepelték Jézus születését, és nem is próbálták meghatározni az id?pontját; az ünneplés legkorábbi ismert példája Egyiptom, ahol Jézus születését tavaszra tették. Számtalan más id?pont is használatos volt.

 

A 4. századtól el?bb január 6., majd december 25. vált elterjedtté, mint Jézus születésének hivatalosan elfogadott id?pontja. Az örmény egyház hívei ma is január 6-át ünneplik, míg a többi egyház elfogadta a december 25-i dátumot.

 

A december 25-i id?pont eredetér?l számos teória van; egyikük sem általánosan elfogadott.

 

A téli napforduló környéke a legtöbb vallásban és kultúrában fontos id?pont volt. Kezdetben a Nap vagy a természet újjászületésének ünnepe volt; kés?bb erre az id?pontra esett Ozirisz, Jupiter, Plutusz és Nimród ünnepe, a germán Yule és a római Szaturnália. A keresztény ünnep magába olvasztotta a korábbi pogány ünnepeket (erre még ma is számos népszokás emlékeztet); egyes elképzelések szerint az id?pontot is átvette.

Különösen fontos ilyen szempontból a mithraizmus, ami sokáig a kereszténység f? vetélytársa volt. Mithrászt a Nappal hozták kapcsolatba, és születését december 25-én ünnepelték; egyes feltételezések szerint Jézus figuráját jelen?s részben róla mintázták.

Más feltételezések szerint a korai keresztények Jézus születését Nagypéntek id?pontjából próbálták kiszámítani, arra alapozva, hogy az ótestamentumi próféták halála a zsidó vallás szerint rendszerint az év ugyanazon napjára esett, mint születésük vagy fogantatásuk. Jézus halálának id?pontja nem szerepel az evangéliumokban; amikor megpróbálták kiszámítani, március 25-ére vagy április 6-ára jutottak. Ezt az id?pontot Jézus fogantatásával azonosították, és kilenc hónapot hozzáadva december 25-öt, illetve január 6-ot kaptak.

A hagyomány szerint Jézus a Hanuka idején született, ami a héber naptár szerint kiszlév 25-t?l tévét 2-ig vagy 3-ig tart. Kiszlévet általában decemberrel azonosították. Azonban ha elfogadjuk Jézus születésére a legvalószín?bbnek tartott i. e. 5 dátumot, akkor kiszlév 25. november 25-re esik.

Egyes keresztények úgy hitték, hogy Gábriel arkangyal megjelenése Zakariás el?tt, amikor közölte vele, hogy Keresztel? Szent János apja lesz, Jóm kippur idejére esett. Ez azon a(z evangéliumban nem szerepl?) hiten alapult, hogy Zakariás f?pap volt, és az angyal akkor jelent meg neki, amikor a Szentek Szentjébe ment (a jeruzsálemi Szentély ezen termébe csak a f?pap és csak évente egyszer, Jom Kippur alkalmával léphetett be). Eszerint János fogantatása valamikor szeptember végén, és a születése június végén történhetett (a hagyomány a dátumot június 24-ére teszi). Az evangéliumok szerint az angyal három hónappal János fogantatása el?tt jelent meg Sz?z Máriának (a hagyomány szerint március 25-én). Innen kilenc hónapot számolva december 25. adódik.

 

Dave Reneke és ausztrál csillagász kollégái egy számítógépes programmal arra jutottak, hogy olyan objektum, ami megfelelne a Bibliában említett csillagnak, ami a napkeleti bölcseket elvezette Jézushoz, valójában nem karácsonykor, hanem nyáron volt megfigyelhet? Betlehem éjszakai égboltján: a Vénusz és a Jupiter került látszólag olyan közel egymáshoz, hogy a fényük összeolvadt, és egy látványos, nagyméret? csillagnak t?nhetett a Földr?l. Jézus születésének id?pontját ennek nyomán június 17-re teszik.

 

Ady Endre Karácsony – Szabó Gyula

http://www.youtube.com/watch?v=qlpQ_ms0IDc

 

 

 

 

Színyei Merse Pál

Tél

 

Babits Mihály

Emlékezés gyermeteg telekre

 

Telek jutnak eszembe, telek,
régi, kemény, csillagos telek,
murijáró szép falusi utcák,
deres bajszok s nagy piros fülek.
Parasztszagu éjféli misék,
mennyi süllyedt, jámbor semmiség,
nagykend?be bagyulált cselédek,
cukorbundás házak, tejes ég.

 

Bocsmód, még mint egész csöpp gyerek,
Pesten is átbujtam egy telet.
Csillagok és lámpák kavarodtak,
félelmes volt a sok emelet.
Nappal kezd?dtek az éjszakák,
csilingelt és búgott a világ,
cicázott az ablakok viszfénye:
Mikulás ment a hátsó gangon át.

 

Kés?bb, kisvárosi zsúrokon,
mikor összejött a sok rokon,
lányokat kellett hazakisérni
s én hallgattam az egész uton.
De másnap, mint röpül?-cip?s
Merkur, versre lengtem a csip?s
ködben a magányos jégen – mit ma
nemcsak lábam, de szivem se gy?z.

 

Ó teleim, gyermeteg telek!
mily bolondul elfeledtelek.
Úgy megfakultatok, mint a gyöngy ha
nem ringatja eleven meleg.
Némelyik már, mint egy szertehullt
láncnak szeme, halkan elgurult…
Pedig amint fogy-fogy a jövend?,
egyre-egyre drágább lesz a mult.

 

 

John Lennon – Happy Christmas (War Is Over)

http://www.youtube.com/watch?v=dBfEGETyGjs

 

Szokások

 

A vallásos keresztények számára az ünnep fénypontja a karácsonyi misén való részvétel (24-én éjfélkor vagy 25-én napközben). December 24-én hagyományosan a vallásos családok böjtölnek (karácsony böjtje), és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves hús nélkül (böjtös bableves), végül mákos guba volt, de újabban kialakult hogy hal, illetve szárma kerül ilyenkor az asztalra.

December 25-én következik a karácsonyi ebéd vagy vacsora. A család, esetleg a nagyobb rokonság ilyenkor összegy?lik, hogy együtt fogyassza el a karácsonyi ételeket. A magyaroknál a f? együttlét általában 24-e estéje (szenteste), míg a nyugat-európai országokban többnyire 25-e.

 

A nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára a karácsony általában a szeretetet, a családi együttlétet jelképezi. Karácsonykor elterjedt szokás megajándékozni szeretteinket. Az üzletek és áruházak a szentestét megel?z? hetekben igyekeznek kihasználni az ajándékozás szokását és reklámdömpinggel próbálják bevételüket többszörözni – ezzel sokszor fogyasztási lázzá torzítva az ünnep valódi lényegét.

 

A betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi szokások közé tartozott, amely egy több szerepl?s dramatizált játék volt, amelyet az egész országban ismertek és sok helyen ma is gyakorolják. A falusi betlehemezés legfontosabb eleme a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka volt. A dramatizált játék f? eleme a Kisjézust imádó három pásztorról szóló bibliai történetre, köztük a nagyothalló öreg pásztor tréfás párbeszédére épült. A betlehemezés f? kelléke egy templom alakú betlehem volt, amelyben a Szent Család volt látható. A pásztorjáték szerepl?i voltak a kistemplomot viv? két angyal, a három pásztor, illetve a szatmári országrészben ?ket kiegészítette a huszár és a betyár alakja.

 

Karácsonykor a ház körüli állatokat gondosan ellátták, óljaikat kitakarították. Különös hiedelmek kapcsolódtak ugyanis az állatokhoz. Voltak, akik azt tartották, hogy az állatok karácsonykor beszélni tudnak. Egyes országokban szokás volt az állatoknak kis karácsonyfát állítani, de ezt a pogány eredet? szokást az egyház tiltotta.

 

December 28-án, aprószentek napján tréfás mondókákat mondogatva, vessz?b?l font kis korbácssal veregetik meg a gyerekeket vagy akár az egész háznépet, hogy frissek és egészségesek legyenek.

 

Karácsony napjával egy újabb ünnepi szakasz veszi kezdetét, a karácsonyi tizenketted, mely 12 napig, január 6-ig, vízkereszt napjáig tart. Ez a nap egyben a vizek megszentelésének és Jézus megkeresztelésének ünnepe is. Vannak országok (pl.: Spanyolország), ahol e napot a háromkirályok napjának nevezik, és nagyobb ünnep, mint maga a karácsony.

 

Caravaggio (1697-1768)

Nativity with St Francis and St Lawrence

1609

Oil on canvas

Palermo, Italy

 

 

Angelus Silesius

Karácsonyi párversek

 

Emberré lett az Úr, szalmán kapott helyet,
Hogy széna-szalma én már soha ne legyek.

 

Alázat s gyermeki lélek mily szent dolog!
Kik látták az Urat els?nek? Pásztorok.

 

Mért mondod, hogy a Nagy kicsinnyé nem lehet,
S a porszem képtelen felfogni az eget?

 

Nézd a Sz?z Gyermekét! S a sz?k jászolt tekintsed:
Benne a föld s az ég és száz világ pihent meg.

 

Bizony a szíved is kicsi jászol ha lenne,
Újra jönne az Úr s gyermekként megszületne.

 

Ha Krisztus százszor is születne Betlehemben,
Elvesznél, hogyha nem jönne el a szívedben.

 

Fordította: Csanád Béla

 

 

Források

·   Zaicz Gábor (szerk.): Etimológiai szótár. Bp. 2006.

·   Fehér M. Jen?: Középkori magyar inkvizíció, Transsylvania, Buenos Aires 1956, 236-37., a Kassai kódex jegyz?könyveib?l (“Undo sámán pere”)

·   http://www.angelfire.com/realm3/hmult1/konyvek/kozinkv2.htm#r0014

·   A Catholic Encyclopedia a karácsonyról

·   Jézus valójában nyáron született (Index, 2008. december 10.)

·   Christmas in England (angol nyelven). santas.net. (Hozzáférés: 2009. december 17.)

·   Angol karácsony (magyar nyelven). harmonet.hu, 2006. december 13. (Hozzáférés: 2009. december 17.)

·   Ünnepnapok (magyar nyelven). londonkalauz.hu, 2008. március 16. (Hozzáférés: 2009. december 17.)

·   Téli ünnepek (magyar nyelven). unnep.mentha.hu. (Hozzáférés: 2009. december 17.)

 

hu.wikipedia.org

kulturport.hu

hungarianconsulate.co.nz

szepi.hu

 

 

Reményik Sándor:

Karácsonykor

 

A szent estén majd eljövök ide.
Álmaim szekerébe fogatok
És szólok fantáziám táltosához:
Hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok,
És álomhintón eljövök – ide.

 

Itt minden fehér lesz, – fehér, s halott.
Csak egy hang lesz a halott rengetegben:
A zúgó patakok.

 

És én feny?t?l feny?höz megyek
És minden feny?t megsimogatok.

 

És megkérdezem: virrasztotok még?
És megkérdezem: hogy aludtatok?

 

És aztán felt?zöm a szívemet
A legmagasabb feny? tetejére, –
S imába kezdek: Magány, Mi Anyánk…
Néked ajánlom ég? szívemet…

 

Olyan lesz, mint egy karácsonyfaláng.

 

 

Legutóbb szerkesztette - H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1136 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva