A lovakról tudtam ám mindig,
a film el?tt is hogy lelövik,
hol a beteget, hitványabbat,
hol meg a cifrábbra sikerültet.
Madarakról csak újsütet?
ember-?rület mond mesét,
Tizenharmadik ábécé-rendben.
Hatványon en-egy.
A hadsereg cs?re töltött fegyverrel áll,
várja az érkez?ket.
Fekete tengeren átkel?ket,
holnap cinkéket, az áttelel?ket.
Szívemre tehetem kezem bordarács fölé,
és nem kísérletezhetem,
vírussal, veszettek-e mint a rókák,
profitra kiéhezett, bankár-csaló,
gyilkos fegyvert alkotó hadiipar-valóság,
küldte ?ket?
Miféle sajtokat énekel bel?lük sörét,
míg k?ként esnek partjainkra?
Marinka! Látlak kislányként fegyverrel.
A pacsirta megadja magát.
Vonuló vadludak, varjak nagy csapatban,
karácsony gyászai,
egyedülmaradtak’ magányai
lányok, vörös loboncos hajjal,
húsz centis hó alatt vetésre, zöldre áhítók.
Halrabló madár-katonák,
póker, treff, káró, Pagát.
Halastavakra visszajáró vírushordozók.
Business.
Mint amat?r költ?k.
Antológiákban rímeik kínnal kiönt?k,
magukra viasszal szárnyakat ragasztó
napba szárnyaló vándor,
ittragadt fecskenép.
Eszter! Szeretsz még?
Látod, megöregedtem és jó ez így.
Most valami kisded sír fel nemsokára,
tudom, mert tanultam,
nem is hiába, kaptam hitet az eljöv?ben,
hó alatt
szárba szökkenésre váró jöv?ben.
Jászol szalmáját is ismerem, barom.
Dalokkal készülök fejben sorolva
régi strófát, prószát készítek.
Halra-húsra megfogyott a pénzem.
Csapatnyi potyára-járót vár
lécekb?l tákolt madármenedékem.
Két éve leölt fert?zött hattyúpár
Horányban úszik álmaimban,
s jól tartják ?ket
hullott maradékkal hajósaim.
Líviám, várlak! Holnap, az állomás el?tt.
Benned vadrózsás,
orgonás, rég alvó álmaim
születnek újra
sas, sólyom, kakukk,
gólyaszárnyakon.
-csataloo-
BGJ.2009.12.21.
Legutóbbi módosítás: 2009.12.21. @ 19:53 :: Balog Gábor -csataloo