H.Pulai Éva : Zoltánfy István emlékére kiállítás nyílik Szegeden

A tragikusan fiatalon elhunyt szegedi fest?, Zoltánfy István alkotásaiból nyílik életm?-kiállítás november 25-én a szegedi Reök-palotában.

 

Zoltánfy István idén lenne 65 éves, az ebb?l az alkalomból nyíló emlékkiállításon mintegy százhúsz alkotást láthat majd a közönség a Szegeden legendás, de az ország más részein a nagyközönség által kevésbé ismert m?vészt?l – mondta Nátyi Róbert m?vészettörténész. Az Életvonal cím? tárlat id?rendben vezeti a látogatókat a fest? életm?vében.

  

Zoltánfy István 1967-ben végzett a Juhász Gyula Tanárképz? F?iskola rajz szakán Vinkler László tanítványként. A mostani kiállításon szerepelnek korai tanulmányrajzok, fest?i zsengék is, valamint négy portrészobor az egykor szobrászként induló m?vészt?l.

 

Nátyi Róbert elmondta: Zoltánfy István a hatvanas években el?ször szürrealista alkotásokkal jelentkezett, majd stílusa fokozatosan átalakult a helyi hagyományokban és az alföldi festészetben gyökerez? realizmussá. A hetvenes évekt?l m?veire komoly hatást gyakorolt a XV. századi itáliai táblaképfestészet. Az 1988-ban egy autóbalesetben elhunyt fest?t alapvet?en az élet nagy kérdései – a család, a születés, a házasság, a halál, az emberi kapcsolatok – foglalkoztatták. Festményeinek képi világát többnyire a szegedi életb?l, napsugaras házak, meleg családi otthonok környezetéb?l merítette.

   

A mintegy százhúsz alkotás ötven helyr?l, közgy?jteményekb?l – a szegedi és a hódmez?vásárhelyi önkormányzattól, a m?vész szül?falujából, Deszkr?l, a Móra-múzeumból – a családtól, valamint magángy?jt?kt?l érkezett a Reök-palotába, ahol a tárlat 2010. január 30-ig látható.

(MTI)

 

Zoltánfy István m?vészetét, személyiségét, életét mára legendák övezik. A szegediek, ha alkalmuk van képeiben gyönyörködni, százával tódulnak a kiállítótermekbe. Egész életét ebben a városban töltötte, „csak megszületni és meghalni ment el szül?városából.” Festményeinek képi világa, motívumkincse az alföldi és a szegedi életb?l, az alsóvárosi napsugaras házak vidékér?l, a kocsmák, gyármellékek, családi otthonok mili?jéb?l vétetett. Legtöbb festményét átlelkesíti valamiféle szemérmes ünnepélyesség – ikonok, oltárképek hordozzák a mindennnapi élet ábrázolatait. Szelíd fegyelemmel, ám izzó szenvedéllyel alkotott. Nemzeti és ízig vérig európai m?vész volt. A németalföldiek is alföldiek, vallotta. M?vészete befogadta a korareneszánsz, a szürrealizmus, a népi-naív festészet hatását, de tanult a fotográfiától és a filmt?l is. Egyszerre volt tradicionális és modern. Úgy emlékeznek, visszafogott, nyugodt természet volt. Igazi jelenség, ahogy megjelent a szegedi köztereken. Elegáns, magas, szakállas férfi, filmsztár-alkat, mondhatnánk. A 20. századi magyar festészet jeles alkotói között a helye. A kortárs m?vészettörténészek sürget? feladata, hogy ezt a helyet megtalálják, festészetét méltóképpen elemezzék és értékeljék.

 

grandcafe.szeged.hu

 

 

 

Egy apró emlékem

 

Megint megengedhetem magamnak az elfogultságot…

Szerencsém volt ismerni, Zoltánfy Istvánt is.

Csöndes hangja szelíden szólt szinte mindig hozzánk, a tanítványaihoz, mégis tekintélyt parancsolt határozottsága, pontossága, és hihetetlen türelme.

Talán csak egyszer láttuk gondterhesnek tekintetét.

A napfényes rajzteremben, csak a ceruzák jellegzetes, papíron serényked? hangját lehetett hallani. Kivételt képezett ez alól Hajdú Pisti rajzpadja, ahonnan mindig észveszt? kopogás hallatszott, jelezvén, ? egy igazán jellegzetes stílust alkalmaz, amit?l minden tanár haja az égnek meredt.

Zoltánfy csendben sétált körülöttünk, id?nként gondolkodva lelassította lépteit, hol egyikünk, hol másikunk háta mögött. Szakállát simogatta jellegzetes mozdulatával, és látszott csodaszép kék szemében, valahol máshol jár, és nem a nagy rajzteremben.

Talán már egy-két óra is eltelt, amikor megállt a padok alkotta kör közepén, és megkérdezte: kinek, hány testvére van közülünk.

Elcsodálkoztunk, de sorban feleltünk a kérdésére.

Boros Editnek, két n?vére volt, ami felkeltette tanárunk figyelmét, szemöldöke felszaladt homloka közepére, tekintete élénkké vált, keze gyorsabban serénykedett szakálla simogatásával. Kíváncsi volt, milyen a kapcsolatuk, sokat veszekednek-e?

Mint pár mondat után kiderült:

Akkor született meg harmadik leánya…

 

Pulai Éva

Az alábbi oldalon látható pár, szép képeib?l:

http://www.grandcafe.szeged.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=161&Itemid=34

 

Legutóbb szerkesztette - H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1138 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva