Előzőleg azt a címet szántam a versfoszlánynak, hogy befejezetlenül….
Anyám
csipkét horgolt
fehér pólya szélére
ölében gyermeket ringatott –
dúdolt egy dalt,
zörgő avarra lépve
árnyalatokról álmodott…
Apám
szemében akkor
magasra nőtt a képzelet
a homokozó mellé
kis kaputól távol
téglából házat épített…
kertre látó ablak
s a szelídgesztenyés …
óracsörgés
anyám halkuló dalától
erősödik a fény
ébredezem…
szememmel
a halványuló képeket
keresem…
fehér pólya szélén
sír a horgolt csipke …
Legutóbbi módosítás: 2009.09.17. @ 14:58 :: Ruder Jana