Holt hangok kapuja
nyirkosan áll nyitva.
Nem lépek be rajta.
Vágyam lecsendesült,
lázas testem kih?lt.
Az álom megkövült.
Földi létem fájdalom.
Hitem által már tudom,
hogy vérvájta utamon,
sziklaszív? szirtemen
gyümölcs már nem terem.
Elmegyek hirtelen.
Mérgedet megittam.
S halok inkább szomjan
áldott átkozottan.
