Havas Éva : A félelem stációi (…telefonra várva…)

…el?ször óvatosan körbejár…
egyre sz?kül? köröket ír köréd –
– akkor még azt hiszed az is elég,
ha nem veszel róla tudomást…

…kés?bb már, mikor jön a félhomály,
s céltalan szavak s jelek
keringnek kótyagos fejed felett,
lassan lelkedbe fészkel a szorongás –

– mert tudod, ez most valami más,
most érzed elsurran melletted –
– nem tudod mi is az, súrolja figyelmed,
s apránként bilincset szorít rád…

…id?d könyörtelen telik…vársz…
a néma percek elmédet vésik –
– a vágyott hang egyre késik,
és gondolatban már felé jársz…

…fejben átzongorázol miérteken…
szobádban siketít? csend honol –
– szíved szabálytalan dalt dobol,
s akkor tudatodra simul a félelem!

Legutóbb szerkesztette - Havas Éva
Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))