H.Pulai Éva : A medinai kivándorlás

1385 éve ezen a napon kezdte meg a hidzsrát Mohamed és csoportja, elmenekültek Mekkából. A muszlim id?számítás kezd?napja a mai.

 

A harmadik hidzsra a muszlimok Mekkából Medinába való vándorlása. A mekkai zarándoklat során Mohamed Próféta (béke legyen vele) az Aqabai-szorosban megállapodást kötött néhány jaszribi (ma Medina) férfival, hogy azok felveszik az iszlám vallást, megteszik Allah küldöttét hazájuk vezet?jének, aki cserébe kibékíti az ottani marakodó arab törzseket. Ezen paktum után a muszlimok apránként szivárogtak át Medinába. Az utolsó kivándorló maga Mohamed próféta és legjobb barátja, az els? kalifa, azaz Abú Bakr volt. A kivándorlásuk három hónapig tartott i. sz. 622-ben. Ezid? alatt három napot töltöttek a híres Szaur barlangban, ahol Abu Bakr megkapta a legmagasabb szint? spirituális beavatást. Medina népe az iszlám világ legnevesebb dalával, a “Talaal bedru alajná”-val fogadta ?ket. Mohamed prófétát Abu Ayub Al-anszari (Eyüp Sultan) fogadta be.

 

Mohamed próféta halála után, Ali ibn Abi Tálib javaslatára, a hidzsra lett a holdhónapokban számoló muszlim naptár kiindulópontja.

 

Mohamed próféta, a Mohamed látomása c. m?b?l (1436)

 

Mohamed próféta

az iszlám vallás legf?bb prófétája. Teljes arab neve: Ã?â?¦Ã?­Ã?â?¦Ã?¯ Ã?¨Ã?â?  Ã?¹Ã?¨Ã?¯ Ã?§Ã?â??Ã?â??Ã?â?¡ Ã?¨Ã?â?  Ã?¹Ã?¨Ã?¯ Ã?§Ã?â??Ã?â?¦Ã?·Ã?â??Ã?¨ Ã?¨Ã?â?  Ã?â?¡Ã?§Ã?´Ã?â?¦ Ã?¨Ã?â?  Ã?¹Ã?¨Ã?¯ Ã?â?¦Ã?â? Ã?§Ã? Ã?§Ã?â??Ã?â??Ã?±Ã?´Ã?Å  – „Muḥammad ibn Ã?¿Abd AllÃ?h ibn Ã?¿Abd al-Muá¹­á¹­alib ibn HÃ?šim ibn Ã?¿Abd ManÃ?f al-QurašÃ?«”  kiejtéseâÅ?©

(Mekka, 570/571Medina, 632).

 

Mohamed fellépése korszakalkotó esemény az arabok és a világ történelmében: az általa alapított iszlám az évszázadok folyamán világvallássá fejl?dött, melynek több, mint 1,3 milliárd híve[1] vallja, hogy „Nincs más isten, csak Isten, akinek Mohamed a küldöttje”. Az iszlámban Isten küldöttjének (raszúl Alláh) és a próféták pecsétjének, azaz az utolsó prófétának tekintik, aki az Ó- és Újszövetség után tolmácsolta az emberiség számára az egy Isten végleges üzenetét, a Koránt. Emellett történeti személyiségként is jelent?s: a halála el?tti tíz évben egyesítette az addig széttagolt arábiai törzseket, akiket ? és utódai, a kalifák, állammá szerveztek és az új vallás nevében sikeres hódító útra indultak Ázsia és Afrika felé.

 

Már a középkorban is elismerte néhány muzulmán tudós, hogy a Próféta életét illet?en az iszlám nem minden ponton világos. A születési dátuma nem biztos, csak annyit lehet sejteni, hogy ez valamikor a 6. század utolsó harmadában lehetett. Ez annak tudható be, hogy el?ször 150 évvel a halála után íródtak róla az els? életrajzok, melyek ráadásul nagyrészt régi elbeszéléseken alapultak.

Mohamed, a legenda szerint, közvetlen leszármazottja volt Ábrahám prófétának, a három világvallás ?satyjának, els?szülött fián, Iszmáelen keresztül. Mohamed tehet?s családba született, a kuraisi törzsbeli Abdallah és Amína fiaként, Mekka környékén, a mai Szaúd-Arábiában). F?leg a karavánok ellátásából éltek. Korán árvaságra jutott, nagybátyja, Abú Talib nevelte fel.

 

Mohamed foglalkozása keresked? volt. Huszonöt évesen feleségül vette munkaadóját, a 40 éves özvegyet, Khadídzsát, attól kezdve rengeteget utazott. T?le nyolc gyermeke született: négy fiú, akik mindannyian fiatalon hunytak el, továbbá négy lány, köztük Fatima, a kedvence, akinek a férje, Ali kés?bb kalifa lett. Khadídzsa halála után még tíz felesége volt, többségüket politikai szövetségek érdekében vette el. A legkedvesebbet Ajsának hívták, ? az egyik legfontosabb szövetségesének, Abú Bakrnak a lánya volt.

 

Tizenöt év elteltével egyre gyakrabban tért vissza a Hira hegyre, itt jelent meg el?tte Gábriel arkangyal, hogy 20 éven keresztül ismertesse vele Isten szavait. Ez 114 szúrát (fejezetet) kapott, és összességét Koránnak nevezzük. Ekkor már jelent?s csoport alakult körülötte, melynek tagjai moslimunnak (aki átadja lelkét Allahnak), azaz muzulmánnak nevezték magukat. Összeütközésbe kerültek a többistenhív? Mekka lakóival, így 622-ben Medinába menekülnek (hidzsra). Ett?l számítják a muzulmán id?számítást. 630-ban Mohamed gy?ztesen tért vissza Mekkába.

 

Lerombolta a régi jelképeket és helyre állította a Ka’aba (Kába) szentélyt, melyet állítólag Ábrahám épített. Életrajzai kiváló tömegszónokként és kivételes képességekkel megáldott hadvezérként emlékeznek rá.

 

632-ben – életében utoljára – Mohamed még egyszer elzarándokolt Mekkába, s visszatérte után három hónappal meghalt.

 

A müezzin hívó szavára ma is így hangzik el a hív?k hitvallása: Egyedüli Isten Allah, és Mohamed az õ prófétája.

Lá iláha ill Allah, Muhammad raszúl Allah.

 

Hidzsra

más írásmóddal HEDZSRA (arab: „kivonulás” vagy „menekülés”), Mohamed próféta kivándorlása (Kr. u. 622) Mekkából Medinába az üldöztetés el?l. Ez a dátum a muszlim id?számítás kezdete. Maga Mohamed a levelezését, egyezményeit és rendeleteit élete egyéb eseményei alapján dátumozta. A hidzsra szerinti id?számítást I. Omar, a második kalifa vezette be Kr. u. 639-ben. Omar a hidzsra szerinti els? évet muharram holdhónap els? napjával kezdte, amely Kr. u. 622. július 16-nak felel meg. 1677-78-ban (a hidzsra szerint 1088-ban) az oszmán-török kormányzat, megtartva a hidzsra szerinti dátumot, elkezdte a Julianus-naptár napéveit használni; ezzel két különböz? hidzsra szerinti dátum alakult ki, hiszen a nap- és a holdév különböz? hosszúságú.

 

„A mohamedánok szent könyve, a Korán 9. fejezetének 36-37. verse tartalmazza a naptárra vonatkozó szabályokat. Ezek szerint a hónapok száma Allah törvénye szerint 12. A közölt szövegrész tartalma: „Szök?hónapok beiktatása az évbe a hitetlenség m?ve. Ebben a hitetlenek tévednek. ?k megengedik ezt az egyik évben és nem engedik meg a másikban … és megengedik azt, amit Allah megtiltott…”

 

Ugyancsak a „hidzsra” szót alkalmazták a muszlim hiv?k etiópiai kivándorlására és Mohamed követ?inek Mekka elfoglalása el?tti Medinába való áttelepülésére. Az olyan muszlimokat, akik kés?bb elhagyták a keresztény uralom alatt álló területeket, szintén muhádzsirúnnak („kivándorlók”) hívták. A háridzsiták (haváridzs) – azok a muszlimok, akik elutasították a 657-es békéltet? tárgyalásokat, amelyek megkérd?jelezték a negyedik kalifa, Ali jogát e posztra – szintén a muhádzsirún szót használták a tárgyalásokkal egyetért?kre.

 

A legnagyobb tiszteletnek örvend? muhádzsirún csoportba a Próféta Társai néven ismert személyek közül azok tartoznak, akik Mohameddel együtt vándoroltak ki Medinába. Mohamed igen nagyra becsülte ?ket, amiért elhagyták szül?városukat, és követték ?t a szám?zetésbe. Azt ígérte, hogy Isten megjutalmazza ?ket. A muszlim közösségen belül megmaradtak különálló és nagy tisztelettel övezett csoportnak mind Mekkában, mind Medinában, s Mohamed halála után a kalifátus intézménye révén a muszlim állam vezetése is az ? kezükbe került. A hidzsra nyomán egy másik elkülönült csoport is létrejött a muszlimok közösségén belül: az anszár („segít?k”), vagyis azok a medinaiak, akik támogatták Mohamedet és muhádzsirúnjait. Az anszár csoportba a két nagy medinai törzs, az egymással állandó harcban álló al-Hazradzs és al-Ausz tagjai tartoztak, akik még kezdeti mekkai sikerei idején felkérték Mohamedet, hogy békítse ki ?ket egymással. Kés?bb legh?bb követ?ivé váltak, s a Badr melletti csatában (624) a muszlim sereg háromnegyedét ?k adták. Mohamed után a kalifai tisztségre soha senkit sem választottak meg az anszár soraiból, így befolyásuk egyre csökkent, s végül összeolvadtak a többi, Medinában letelepedett muszlimmal.

  

Forrás:

wikipedia.org

terebess.hu

 

 

Legutóbb szerkesztette - H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1132 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva