H.Pulai Éva : Megnyitja kapuit Athénban, az Akropolisz múzeum

Világszerte közvetített, hatalmas ünnepséggel nyitják meg június 20-án az új Akropolisz múzeumot Athénban. M?kincsvita árnyékában nyílik meg az új múzeum.

 

Az egész világról érkeznek állam- és kormányf?k az új Akropolisz múzeum szombati ünnepélyes megnyitójára. A látogatók vasárnaptól tekinthetik meg a múzeum gy?jteményét, a jegy mindössze 1 euróba kerül majd.

 

Újraéledhet a híres görög-brit vita: a 19. században elvitt m?kincsek visszakövetelésében fontos szerepet kaphat az Akropolisz Múzeum megnyitása, amely a görögök szerint végre méltó helyen mutathatná be a különleges m?kincseket.

 

 

 

Görögország reményei szerint az Akropolisz lábánál elhelyezked? csupa üveg palota el?segítheti, hogy hazatérjenek végre Athénba az úgynevezett Elgin-márványok – a Parthenon 2500 éves frízei, amelyek immár két évszázada a British Múzeumban “vendégeskednek”. Athén évtizedek óta harcol a márványfrízekért, amelyeket 1806-ban Lord Elgin, az Ottomán Birodalom akkori angol nagykövete szedetett le a Parthenonról, s szállíttatott Londonba. A British Múzeum illetékesei mindeddig azzal érveltek, hogy Görögország nem rendelkezik méltó kiállítóhellyel, ahol a nagyközönség elé tárhatná az antik m?kincseket.

 

Antonisz Szamarasz kulturális miniszter szerint az új létesítmény a múltja el?tt tisztelg? modern Görögország jelképe.

 

Naponta tízezer látogatót fogadhat majd 14 ezer négyzetméter alapterület? múzeum, amelynek építését tiltakozások és bürokratikus ügyintézés miatt évtizedekig halogatták. A tervek Bernard Tschumi svájci sztárépítész nevéhez f?z?dnek, aki sikeresen kihasználta a természetes fényt adta lehet?ségeket, s igyekezett “beépíteni” az épületbe a görög f?város csodálatos panorámáját: szinte minden teremb?l gyönyörködhetnek a látogatók az athéni nevezetességek látványában.

 

 

 

A múzeum, amely arra hívatott, hogy emlékeztesse a látogatókat az Akropoliszra, legfels? szintjén annak legf?bb templomát, a Parthenont kelti életre. Itt sorakoznak fel a Parthenon 2500 éves szobrai, s fel vannak tüntetve a hiányzó m?alkotások. “A tragikus sors szétválasztotta az antik kor remekeit, noha alkotójuk együvé szánta ?ket” – hangsúlyozta Dimitrisz Pantermalisz múzeumigazgató.

 

A Londonban lév? márványok helyét istenek, h?sök és állatok gipszöntvényei töltik ki. Némely alkotás azonban mindörökre elveszett, háborúk és természeti csapások áldozatává válva.

 

A fels?bb szintekre egy széles lépcs?sor vezet, amely a látogatót a Propülaiára, az athéni Akropolisz Mnésziklész által tervezett kapuépületére emlékezteti.

 

A múzeum bemutatja az Akropolisz összes korszakát, beleértve a preklasszikus kor m?vészetét. Az épület érdekességei közé tartozik a földszinti üvegpadló, amelyen keresztül a látogatók figyelemmel kísérhetik a lent folyó régészeti feltárásokat.

 

 

 

Egy el?z? kapcsolódó cikk:

 

A múzeum megfelel? otthon lehetne majd a 160 méter hosszú faragvány számára, amely 1801-ig ékesítette a Parthenon tetejét – vélik a görögök. A múzeumban jelenleg a 115 panelb?l 36-ot állítottak ki, és azokat a rekonstrukciókkal kiegészítve, üvegfalak mögött, eredeti állapotukban és kontextusukban lehet megnézni.

 

 

 

 

 

A márványok visszakövetelését Szamarasz el?dje, Melina Mercouri kezdte el, és bár a kampány nyelvezete mára a korábbinál jóval visszafogottabbá vált, a követelés intenzitása egyáltalán nem csökkent. Mivel az angolok egészen mostanáig azzal védekezték ki a visszaadást, hogy a görögöknek nem volt megfelel? múzeumuk, az új épülettel ezen érvelés okafogyottá válhat. A márványok visszakövetelésében jelent?s szerepe volt annak is, hogy a németek és a svédek korábban több töredéket is visszaadtak

 

Emellett a görögök többször idéznek olyan közvélemény kutatásokat is, amelyek szerint az angolok többsége is támogatja a márványok hazatérését. Neil MacGregor, a British Múzeum igazgatója azonban nem enged, és szerinte nem szabad hagyni, hogy faragványok a nacionalista politika játékszereivé váljanak. Emellett attól is tart, hogy ez a lépés megnyithatja a kaput több más ország követelései el?tt is, akik a brit gyarmati korszakban elvitt kincseiket, régészeti leleteiket, és értéktárgyaikat követelhetnék vissza.

 

Egy ilyen hatalmas múzeum építése persze nem volt könny?: a munkálatok kezdetén a régészek egy i.e. 5. századi település maradványait fedezték fel. Mindez a tervek újragondolására késztette Bernard Tschumi és Michael Photiadisz építészeket.

 

 

Forrás:

MTI

Mult-kor.hu

Daily Telegraph

 

Legutóbb szerkesztette - H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1133 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva