Az egész világról érkeznek állam- és kormányf?k az új Akropolisz múzeum szombati ünnepélyes megnyitójára. A látogatók vasárnaptól tekinthetik meg a múzeum gy?jteményét, a jegy mindössze 1 euróba kerül majd.
Újraéledhet a híres görög-brit vita: a 19. században elvitt m?kincsek visszakövetelésében fontos szerepet kaphat az Akropolisz Múzeum megnyitása, amely a görögök szerint végre méltó helyen mutathatná be a különleges m?kincseket.
Görögország reményei szerint az Akropolisz lábánál elhelyezked? csupa üveg palota el?segítheti, hogy hazatérjenek végre Athénba az úgynevezett Elgin-márványok – a Parthenon 2500 éves frízei, amelyek immár két évszázada a British Múzeumban „vendégeskednek”. Athén évtizedek óta harcol a márványfrízekért, amelyeket 1806-ban Lord Elgin, az Ottomán Birodalom akkori angol nagykövete szedetett le a Parthenonról, s szállíttatott Londonba. A British Múzeum illetékesei mindeddig azzal érveltek, hogy Görögország nem rendelkezik méltó kiállítóhellyel, ahol a nagyközönség elé tárhatná az antik m?kincseket.
Antonisz Szamarasz kulturális miniszter szerint az új létesítmény a múltja el?tt tisztelg? modern Görögország jelképe.
Naponta tízezer látogatót fogadhat majd 14 ezer négyzetméter alapterület? múzeum, amelynek építését tiltakozások és bürokratikus ügyintézés miatt évtizedekig halogatták. A tervek Bernard Tschumi svájci sztárépítész nevéhez f?z?dnek, aki sikeresen kihasználta a természetes fényt adta lehet?ségeket, s igyekezett „beépíteni” az épületbe a görög f?város csodálatos panorámáját: szinte minden teremb?l gyönyörködhetnek a látogatók az athéni nevezetességek látványában.
A múzeum, amely arra hívatott, hogy emlékeztesse a látogatókat az Akropoliszra, legfels? szintjén annak legf?bb templomát, a Parthenont kelti életre. Itt sorakoznak fel a Parthenon 2500 éves szobrai, s fel vannak tüntetve a hiányzó m?alkotások. „A tragikus sors szétválasztotta az antik kor remekeit, noha alkotójuk együvé szánta ?ket” – hangsúlyozta Dimitrisz Pantermalisz múzeumigazgató.
A Londonban lév? márványok helyét istenek, h?sök és állatok gipszöntvényei töltik ki. Némely alkotás azonban mindörökre elveszett, háborúk és természeti csapások áldozatává válva.
A fels?bb szintekre egy széles lépcs?sor vezet, amely a látogatót a Propülaiára, az athéni Akropolisz Mnésziklész által tervezett kapuépületére emlékezteti.
A múzeum bemutatja az Akropolisz összes korszakát, beleértve a preklasszikus kor m?vészetét. Az épület érdekességei közé tartozik a földszinti üvegpadló, amelyen keresztül a látogatók figyelemmel kísérhetik a lent folyó régészeti feltárásokat.
Egy el?z? kapcsolódó cikk:
A múzeum megfelel? otthon lehetne majd a 160 méter hosszú faragvány számára, amely 1801-ig ékesítette a Parthenon tetejét – vélik a görögök. A múzeumban jelenleg a 115 panelb?l 36-ot állítottak ki, és azokat a rekonstrukciókkal kiegészítve, üvegfalak mögött, eredeti állapotukban és kontextusukban lehet megnézni.
A márványok visszakövetelését Szamarasz el?dje, Melina Mercouri kezdte el, és bár a kampány nyelvezete mára a korábbinál jóval visszafogottabbá vált, a követelés intenzitása egyáltalán nem csökkent. Mivel az angolok egészen mostanáig azzal védekezték ki a visszaadást, hogy a görögöknek nem volt megfelel? múzeumuk, az új épülettel ezen érvelés okafogyottá válhat. A márványok visszakövetelésében jelent?s szerepe volt annak is, hogy a németek és a svédek korábban több töredéket is visszaadtak
Emellett a görögök többször idéznek olyan közvélemény kutatásokat is, amelyek szerint az angolok többsége is támogatja a márványok hazatérését. Neil MacGregor, a British Múzeum igazgatója azonban nem enged, és szerinte nem szabad hagyni, hogy faragványok a nacionalista politika játékszereivé váljanak. Emellett attól is tart, hogy ez a lépés megnyithatja a kaput több más ország követelései el?tt is, akik a brit gyarmati korszakban elvitt kincseiket, régészeti leleteiket, és értéktárgyaikat követelhetnék vissza.
Egy ilyen hatalmas múzeum építése persze nem volt könny?: a munkálatok kezdetén a régészek egy i.e. 5. századi település maradványait fedezték fel. Mindez a tervek újragondolására késztette Bernard Tschumi és Michael Photiadisz építészeket.
Forrás:
MTI
Mult-kor.hu
Daily Telegraph
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
