Pulai Éva : Gonosz

 

A Gonosz a legédesebb, legszebb szavakkal szól. Eszed tudja, hazugság, amit hall és valótlan az ölelés, amit érzel, a csók is — csak két test összeér. Az ész, mint gyenge madár, a porba hull.

De a Gonosz küzd a jussáért! Ő annál boldogabb, minél jobban beléd mélyesztheti a szerelem érzetét keltő, mérget fecskendező, szívig hatoló csápjait.

És kacag, derül, minden könnycsepp láttán. Nektár az néki, édes — mindennél édesebb — élvezettel szürcsöli, ha már patakokban folyik.

Őt ez élteti, ebből táplálkozik, ez ad neki erőt.

Időnként óriási angyalszárnyat is ölt, fényszórókkal rózsaszín sugárt rendez maga köré — bár a tollak már nagyon tépettek, mattul a foncsor.

És szeretik. Mindenki szereti…, a legkedvesebb, a legjobb, a legsegítőbb ember. — Egy földreszállt Angyal —. Na persze álarca nélkül, hogy is szerezhetné meg újabb és újabb áldozatait.

Mindig van szeretetre éhes, jó, vigasztaló szóra vágyó potenciális áldozat.

És ő könyörtelenül lecsap!

Amikor már mindent ronggyá szaggatott benned, szívet, lelket, meglátod igazi arcát. A mosoly már vicsor, a kedves, édes szavak fullánkokat szóró mondatokká válnak.

 

Ha megúsztad ennyivel, nekifoghatsz újraépíteni magadat…

 

A legérdekesebb, hogy a Gonoszról soha sem tudhatod, férfi-e vagy nő…

Te ki vagy?

 

 

 

 

 

09.05.04.

 

 

Legutóbb szerkesztette - Pulai Éva
Szerző Pulai Éva 88 Írás
A másik embert először olyannak látod, amilyennek szeretnéd. Megismered olyannak, amilyennek ő szeretné, hogy lásd... Ha én is akarom, megismersz. A híroldalt H.Pulai Évaként állítom össze.