H.Pulai Éva : A történeti Jézus nyomában

Ki lehetett Jézus, az ember, és miben különbözik az Ã?Å¡jszövetségben bemutatott alak a történeti valóságtól?

 

Ki lehetett Jézus, az ember, és miben különbözik az Újszövetségben bemutatott alak a történeti valóságtól? Az évszázadok óta teológusok és történészek nemzedékeit megmozgató kérdést most egy új dokumentumfilm, és egy magyarul nemrég megjelent könyv próbálja megválaszolni.

Források és magyarázatok

A Jézus életér?l való ismereteink írott forrásait a keresztény egyházak által kanonizált négy evangélium és számos általuk nem elfogadott (apokrif) irat, valamint az i.sz. 1-2. századból származó néhány római és zsidó írásos feljegyzés (például Josephus Flaviusé) képezi – áll a Wikipédiában. Emellett számos régészeti bizonyítékkal rendelkezünk: nemrég egy különleges kupán fedezték fel Jézus nevét, Jeruzsálemben pedig állítólagos sírját is feltárták, és egy új kutatás szerint már Jézus el?tt is lehetett egy szenved? Messiás Izraelben.

 

A világi és egyházi történészek egy része egyetért abban, hogy a négy elfogadott evangélium alapját képez? iratok Jézus életének emlékeként íródtak, ezért elfogadják, hogy Jézus életének az evangéliumokban olvasható leírása alapot nyújt a férfi életének és halálának történeti kutatásához. A történeti Jézus keresése egyébként a 18. század közepére nyúlik vissza: akkor egy Hamburgban tevékenyked? német teológus és orientalista, Hermann Samuel Reimarus próbált els?ként választ találni a kérdésre. Reimarus életében nem publikálta a kereszténységre vonatkozó radikális hipotéziseit, és „A racionális istenhív?k védelmében” cím? munkájának egyes részei csak halála után, 1774 és 1778 között jelentek meg, amelyben a „vallásos dogmáktól megszabadított Jézust” állította az olvasók elé.

 

 

 

A történeti kutatások Jézus létét illet?en a 19. század végén maradtak abba, amikor Albert Schweitzer 1906-ban kiadta a korábbi eredményekr?l szóló munkáját. Szerinte a Megváltó kutatásának az volt az általános problémája, hogy annak irányát mindig a hipotézisek felállítóinak vágyai és igényei határozták meg.

 

A kérdés feléledésében fontos szerepe volt a kumráni tekercsek felfedezésének: az 1947-ben megtalált szövegek az esszénus tanítások mellett nagyon sok, bibliai kérdésre választ adtak, ám talán még annál is több hasonló kérdést szültek. A történészek egy része ezek alapján ma nem vitatja, hogy létezhetett egy Jézus nev? vallásreformer vagy szabadságharcos, akit kivégeztek. Viszont úgy gondolják, hogy a szövegekben olvasható élettörténet archetipikus képekb?l, más korok és vallások vezet?inek mítoszaiból született meg. A történetek így kiszínezve, felnagyítva, és különleges elemekkel b?vítve jelentek meg – ezen értelmezés azonban már a történetek hitelességét is kétségbe vonja.

 

 

Jézus a moziban: A passió

 

Vannak igencsak furcsa esetek is, így arról korábban mi is beszámoltunk, hogy Luigi Cascioli elkeseredetten szeretné bebizonyítani: a római katolikus egyház kétezer év óta félrevezeti a hív?ket Jézus személyével kapcsolatban. Szerinte ugyanis az egyház Jézus alakját egy i.sz. 1. századbeli, a rómaiak ellen küzd? zsidó harcos, Gamalai János személyére építette fel. Cascioli könyvet is írt e témában Krisztus meséje címmel, amelyben leszögezi: Jézus, mint történelmi személy, nem létezett.

 

A probléma történetét egy nemrég magyarul is megjelent m? is bemutatja. Lena Einhorn: Mi történt a damaszkuszi úton? cím? könyve egy igencsak érdekes történeti nyomozást ismertet: az olvasmányos és szórakoztató könyv a Názáreti életének minden apró részletét elemezve próbál meg választ találni a kereszténység egyik rejtélyére. A különböz? forráskritikai metódusokat egyesít? m? a bibliai események összehasonlító elemzése után egy sokkoló hipotézissel áll el?: a teológiai összeesküvés-elmélet egy egyszer? hasonlaton alapul, amely alapvet?en felforgathatja a bibliai elemzések világát. További részleteket azonban nem érdemes elárulni – mindez úgyis csak a könyv elolvasásával válik érthet?vé.

 

A történeti alak és a Messiás

Ezekr?l, és a legújabb történeti és régészeti bizonyítékokról is szó volt azokban az interjúkban, amelyeket a chicagói Illinois-i Egyetem bibliai kutatója, Rachel Havrelock a Discovery Channel legújabb, az Egyesült Államokban vasárnap este adásba kerül? Ki volt Jézus? cím? dokumentumfilmje kapcsán adott.

 

Egy arcrekonstrukciós kísérlet: ilyen lehetett a valódi Jézus?

 Szerinte az a kereszténység alapja, hogy senki sem kételkedik Jézusban – áll az interjúban, ahol felmerül a kérdés: létezünk-e bármilyen történeti bizonyítékkal a férfi létezésére? Havrelock szerint igen, bár és a magyarázatot a Biblia sorai között kell keresnünk. Az Újszövetségben, és az apokrifekben ugyanis elválik a történeti Jézus, és a Messiás alakja: az el?bbi származhatott Názáretb?l, keresztelhették meg, taníthatott n?ket, és járhatott a Galileai-tó partján, míg az utóbbi történetszál tartalmazhatta a betlehemi származást, vagy akár Dávid király vérvonalát.

 

A Jézussal egybefonódó Messiás-képet egyébként Havrelock szerint az Ó- és Újtestamentum születése közötti id?kben er?síthették fel a holt-tengeri tekercsekhez hasonló m?vekben: a világtól az esszénusokhoz hasonlóan elmenekül? radikális szekták ugyanis egy olyan vezet?t álmodtak maguknak, aki megmentette volna ?ket a Római Birodalomból.

 

 

 

Ezt támasztják alá Vermes Gézának a témában írt könyvei is: szerinte Jézus követ?inek a kezdet kezdetét?l óriási nehézséget okozott az általa hangoztatott, saját személyére vonatkozó nézetei befogadása. ? ugyanis határozottan kerülte a messiási címet, azt mégis hamarosan a személyéhez kapcsolták, és a keresztény gondolkodásban azóta elválaszthatatlan lett t?le. Vermes szerint az is érdekes, hogy Jézus magára a próféta elnevezést fogadta el és helyeselte, az egyház azonban a hasonló titulusok közül els?ként ezt vetette el, és ezen címet azóta sem fogadják el.

 

A két kép, azaz a történeti, és a mitikus alak figurája a kereszténység elterjedésekor fonódhatott végképp egybe. Ez pedig a kutatón? szerint Pálnak köszönhet?, aki talán a kor egyik legzseniálisabb marketingguruja volt. A próféta és a Messiás-képek összegyúrása mellett az univerzális tanítás hangsúlyozásával ugyanis egy olyan mozgalmat alkottak meg, amely sem származáshoz, sem társadalmi osztályhoz nem kötötte a túlvilági egyenl?séget. Ezt pedig csak er?síthette a Jézus-ábrázolásokban tapasztalható sokszín?ség.

 

Einhorn, Lena: Mi történt a damaszkuszi úton? Ford.: Kúnos László. Corvina Kiadó, Bp., 2009. 307 o. 2690. Ft.

Forrás: [origo] – mult-kor.hu

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:32 :: H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1146 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva