Családja Lengyelországból vándorolt Amerikába (anyja felmen?i állítólag Sárospatakról származtak), ? New Yorkban született Herman Harold Potok néven. Szülei héber nevet (Chaim Cvi) is adtak neki, írói nevét e kett? keverékéb?l alkotta meg. Ortodox környezetben nevelkedett, 25 éves korában rabbivá avatták. Írói érlel?dése is erre az id?re esett, saját bevallása szerint Joyce, Hemingway, Faulkner, Evelyn Waugh m?vei hatottak rá leginkább. 1955-57-ben f?hadnagyi rangban tábori rabbiként szolgált, 15 hónapot az egészségügyi és a m?szaki alakulatnál töltött a koreai fronton. Itt szerzett tapasztalataiból, élményeib?l készült el 1981-es önéletrajzi ihletés? regénye, a Fények könyve.
A hatvanas évek elején családjával Izraelben töltött egy évet, hazatérve a Conservative Judaism magazin szerkeszt?jeként dolgozott. 1965-ben megszerezte az irodalomtudományok, valamint a filozófiai tudományok doktora címet, ebben az évben a Jewish Publication Society of America kiadói szerkeszt?je, 1974-ben f?szerkeszt?je lett.
Els? és legsikeresebb regénye, A kiválasztott 1967-ben jelent meg. A m? két különböz? vallási hátter? fiú barátságán keresztül mutatja be a kelet-európai gyöker? ortodox hászid zsidó közösség életét, s keres válaszokat az emberi lét általános problémáira is. A könyv sikere magát a szerz?t is meglepte, aki egy interjúban elmondta, azt gondolta: jó, ha ötszáz embert érdekelhet két zsidó fiú története. A m?b?l 1981-ben Jeremy Kagan rendezett filmet, amelyben az író egy Talmud-oktatót alakított.
Következ? regénye, Az ígéret az el?z? m? h?seinek további sorsát követi nyomon. 1972-es regénye, A nevem Asher Lev egy ortodox környezetben feln?tt, fest?vé váló fiatalember bels? vívódásait, a környezetével folytatott harcát mutatta be. Ennek is elkészült a folytatása, az Asher Lev öröksége, amely 1990-ben jelent meg. Sikert aratott a Davita hárfája és az önéletrajzi elemekkel átsz?tt regénye, a Kezdetben is.
A regények mellett Potok számos esszét, tanulmányt, ismeretterjeszt? m?vet is írt, amelyek közül kiemelkedik a Vándorlások: A zsidó nép története, valamint az orosz zsidóság problémáit feldolgozó November kapui. Fiataloknak írt novelláskötete Zebra és más történetek címmel jelent meg.
A Malamud, Singer, Philip Roth, Saul Bellow alkotta amerikai zsidó írói csoport körébe sorolt Potok írásm?vészetének f? értékeként a kritikusok a történelmi pontosságot, az élvezetes stílust, a drámai feszültség hiteles ábrázolását, az elmélyült lélekrajzot említik. Méltatói szerint m?veivel ablakot nyitott a zsidó lélekre, ugyanakkor kérdésfeltevéseivel, a m?veiben megfogalmazott erkölcsi dilemmákkal nem zsidó olvasóihoz is szólt.
Chaim Potok 2002. július 23-án hunyt el Philadelphiában, halálát agytumor okozta.
Forrás: kulturpart.hu
Könyvajánló – örök klasszikusok
Chaim Potok: A kiválasztott
A legnagyobb huszadik századi amerikai zsidó írók között tartja számon a világ a Sárospatakról származó Chaim Potokot, aki az irodalmi doktorátust megszerezve ortodox rabbiként m?ködött szerte a világon. Els? regénye, A kiválasztott, mely azonnal hatalmas sikert aratott, a kelet-európai közösség sajátos életformáját továbbörökít? New York-i hászidok különös világában játszódik, s a vallásos zsidóság két nemzedékének, az apjával s ugyanakkor önmagával viaskodó fiúnak állít szívbemarkoló és felejthetetlen emléket.
Danny Saunders, a zseniális képesség? New York-i hászid fiú nem akar apja, a karizmatikus és nagy tekintély? Saunders rabbi nyomdokaiba lépni. Egyetemre akar menni, és pszichológiát akar tanulni. Kett?jük néma és döbbenetes bels? párharcában mutatja meg az író a szeretet és az elhivatottság szinte kozmikus konfliktusát.
„Apám maga sohasem szólt hozzám, csak amikor együtt tanultunk. A hallgatással tanított. Arra tanított, hogy nézzek magamba, merítsek magamból er?t, hogy belülr?l, a lelkem segítségével járjam körbe magamat. Amikor a hívei megkérdezték, hogy miért nem szól a fiához, azt felelte nekik, hogy nem szeret beszélni, a szavak kegyetlenek, csalfák, eltorzítják azt, ami a szívben lakozik, elleplezik a szívet, a szív a csend által szól. Az ember a mások szenvedését a saját fájdalmán keresztül érzékeli, azáltal, ha befelé fordul, ha megleli önnön lelkét. És fontos, hogy tudomást vegyünk a fájdalomról, mondta. Mert az elpusztítja büszkeségünket, önteltségünket, a mások iránti közönyünket. Rádöbbent arra, hogy milyen törékenyek vagyunk, milyen parányiak, és mennyire kiszolgáltatottak a Világegyetem Urának.” (Erdei L. Tamás)
.
Forrás: hetilap.hetek.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:32 :: H.Pulai Éva
