messzire látok
bolygómagányom pereg
vak homokszemek
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:26 :: Dvorák Etela
bolygómagányom pereg
vak homokszemek
Elolvasta:
587
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Állva tépett csípős csalán.
Ringatózó tarka rét.
Gyógyteának jó lesz talán…
Ördög bánja erejét.
Fűben-fában orvosság van.
Kincset érő jó nedű.
Szélte-hossza szép hazában
égre nő az útifű.
Hét határon dallam éled,
hamvas szilva, barna mák.
Indulj kedves, hozd kötényed,
üres még a hátizsák.
Húz az ökör, ráz a szekér,
lombok szállnak völgy felett.
Harmat szárad, házikenyér.
Édes évszak érkezett.
Körte pottyan, bokor lebben,
rózsa úszik zöld tavon,
ébredező mély berekben
csókot ád egy alkalom.
Elolvasta:
51
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Miért kérded,
Hogy hol tart az álmom,
Megvalósult-e,
Amire vágyom,
Ami egy ideje,
Hajt, ?z, és eléget?
Én már hagynám
az egészet,
De mi végre
Ez a döbbenet,
E nagy tavaszi körmenet,
Szélfakasztó révület,
Vihar el?tti csend,
Ez a kelekótya rend?
Megölel, megöl és
Körülveszi a napod,
Ha hagyod.
Elolvasta:
43
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Morzsolom a betűket, mint a rózsafűzért,
szirupos érzéssé. Megáll a levegőben az
ihlet. Rámnéz kancsal szemeivel, s előbb
letagad mindent. Aztán nyugodtan felülve
az ágyban, forró erekben hemzsegő vér
nekiveselkedésre hajt. Nem pokoli e tűz,
csak a jeges kinti táj vicaverzája. Dalol
szívem, fahasábos búbom, mikor verseket
durrant magából. Bociszemű jászolszag van,
és mondhatni cseppfolyós állag, rímes is,
meg nem is, határozott névelővel teli.
Pedig elanyátlanodni, ráborulni jó az ágyra,
elszundikálni a paplan felett. Felbástyázom
mellkas-virágos elektromossággal kezem,
alá rejtem párnám, pillanatnyilag vesztek.
Elalélok, könnyű tengeribeteg leszek odaát.
———————–
Te Anna! Annyian és annyit téptük már neked itt a szánkat. Szövegkohézióról, logikáról… kérlek, próbáld meg eztán felidézni, mert ez innen nézvést nem túl élvezetes.