A Király utca
Kortárs Kiadó
Itt született Szomory Dezső, de ő Párizsról írt regényt, noha 1874-ben az utcának majd 18 ezer lakója volt. Arszlánok és lovas hajdúk kerülgették a masamódlányokat. Az utcában a németeket lassan felváltották az ukrajnai és galíciai zsidók. Ma az utca közepe lassan cigányosodik (Sárközy Mátyás)Régen zengerájok sora jelezte a vigalmi negyed kezdetét, ahol Mikszáth ballagott a Kék Macska mulató felé. Noha a cigány nyírettyűje szólt, Mikszáth megjegyezte: „Az éj lányai magyarul árulják a szerelmet. Magyar portéka ez s magyarok közt kelendő.”
Kortárs Kiadó
Honi pornó.
Az író egy kapualjban zokogó honvédözvegyre lel.
A hölgy elsírja magát, elmondja neki, hogy életében először jár a városban, pénze nincs több, s valahol meg kellene szállnia. Mikszáth megsegíti egy forinttal. Valamivel később a nyitott ajtón keresztül megpillantja, amint a Csillaghoz címzett kafféschrankban grogozik egy Király utcai bádogossal. Mert milyen a Király utca?
„Az éji életnek központja ősidőktől. Élénk, pezsgő és lármás. Száz meg száz banda nyaggatja hangszereit a nyilvános helyiségekben, a kávéházakban és tánctermekben: kihangzanak az éjbe s egy kaotikus zsongássá folynak össze.”
Noha Balázs Attila nyilván értő utószót írhatna a kötethez a mester híven összegzi az utca névadási problémáit.
„Honnan ered a Király utca elnevezése? Kezdeténél állott az 1700-as évek elejétől a König von Engelland, tehát az angliai királyról elnevezett fogadó. Deák Ferenc azonban, ha jól emlékszem az Angol királynő fogadóban lakott Pesten.” — Kerekes Tamás. A bécsi kongresszus után értelemszerűen megháromszorozódás történt, s lett az utca neve Három király utca. Aztán a moszkvai seggek nyalása után a zilált idegzetű, szovjet költőt, Vlagyimir Majakovszkijt emeltük trónra, ebből lett a pesti szlengben Maja, ahol némely balkonon hiányzik a korlát — figyelmeztet Sárközy Mátyás.
Az író meglepő elevenséggel mesél spicces roma dámákról, melyek az utcában korzóznak, s az utca kérdéseket is kínál. Megtanul-e a roma, szadista fiatalember kompjúterezni, esetleg pizzahordó motoros lesz, vagy még az sem.
Sárközy a jelenre, vagy inkább a jövőre figyel, amikor felteszi a kérdést, hogy mikor éri el a népességben a hat százalékot a romák aránya az egyetemeken, a jelenleg általuk képviselt arányt.
Nincs válasz.
Krúdy utcájában. Ahol a Herzl kávézóban volt a zsidó házasságközvetítők stamm helye, ahová a „török nő” is ki akarta tűzni zászlaját, de Herzlné a velejéig korrupt Thaisz főkapitányra is tudott hatni, hogy ezt a bajt elkerüljék, igaz, hogy segítséget kellett kérnie ehhez Meisel főrabbitól.
Üzen a múlt:
Itt volt az Anker köz.
A lakcím feledhetetlen: „hatker, Anker, egy, kettő, három”.
Szemben ma utazási iroda kínál repülőjegyeket, az Ank-Air.”
Sárközy imád mesélni, a Király utca összes titkát megismerhetik ebből a szellemes, anekdotázó, mulatságos, néhol elszomorító szociográfiából.
afterman
A kiadó
Sárközi pár éve megjelent londoni útikalauza után most a „legpestibb” utcán, a Király utcán vezeti végig olvasóját. Házról házra járva anekdotákkal és az itt élt hírességek portréinak felrajzolásával elevenedik az utca múltja és ezzel párhuzamosan — a gyakran sivár — jelene. Sárközi a tőle megszokott színes és szellemes stílusban szól építészetről, a német, zsidó és magyar lakosság betelepedéséről, üzletekről, kereskedőkről, az egykor pezsgő művészvilágról, írókról, színészekről és a ma itt élőkről.
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:33 :: Kerekes Tamás afterman