Drágakövek lángja kúszik fel
a csarnok oszlopain –
ametiszt, kristályok
megfejthetetlen egymásba láncolódása.
Fénytáncot jár arany és
márvány simasága,
az ereklyetartó falán át
Szent Vencel pora nézi.
Gyertyaláng villanása szakítja át
az égmagas kupolát,
míg narancsfénybe fullad
az aranyba zárt terem.
A német eredeti, összevetésképpen:
RAINER MARIA RILKE: IN DER KAPELLE ST. WENZELS
Alle Wände in der Halle
voll des Prachtgesteins; wer wüßte
sie zu nennen: Bergkristalle,
Rauchtopase, Amethyste.
glänzt der Raum im Lichtgetänzel,
unterm goldnen Tabernakel
ruht der Staub des heilgen Wenzel.
Ganz von Leuchten bis zum Scheitel
ist die Kuppel voll, die hohle;
und der Goldglast sieht sich eitel
in die gelben Karneole.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.31. @ 12:30 :: Adminguru