dr Bige Szabolcs- : Történelmi visszatekintés: a gyalui szerződés (1541. december 29) okán

Nincs oda még a hajó, min időnként átcsap a hullám (Seneca) *

 

 

Zápolya János özvegye, Izabella magyar királyné és Ferdinánd osztrák főherceg, választott magyar király között 1541. december 29.-én Gyaluban szerződés köttetett, mely szerint Magyarország egész területe I. Ferdinándra száll. A király ezért a szerződésért Marinuzzi Fráter Györgynek, a szerződés kieszközlőjének erdélyi vajdaságot ígért. Valamint vállalta a török kiűzését az ország egész területéről.

Ennyi hír, mely az említett naphoz kötött.

Lássuk azonban elsőbben ki ez a három ember, akiket a sors közös megegyezésre sarkall; valamint melyek azok az események, melyek idevezettek, és melyek a következmények.

Izabella született 1519-ben, Zsigmond (Jagello) lengyel király és Bona Sforza milánói hercegnő lánya. Férje halála után az ország kormányzója lett a kis János Zsigmond gyámjaként. A kormányzásban társai Török Bálint, Petrovics Péter és Fráter György voltak. Művelt, négy nyelven beszélő, pompakedvelő asszony volt, nemének minden hibájával és erényével. Olaszok és lengyelek alkották állandó társaságát. Olasz kapcsolatait édesanyjának köszönheti, s a lengyel vonzalom szülőhazája hatását jelzi.

Fráter György horvát nemesi családban született 1484-ben. János király oldalán kapcsolódott be a politikai életbe, s mellette, sőt a kiskorú János Zsigmond mellett  is egész életében kitartott. Sforza Pallavicini, Castaldo zsoldosvezére — Habsburg utasításra — orvul meggyilkolja alvinci kastélyában 1551. december 17.-én. Mint a király legbizalmasabb tanácsadója és diplomatája hozta létre 1538-ban a váradi békét, amely az ország megosztottságát először foglalta a két ellenkirály közötti egyezségbe.

I. Ferdinánd Spanyol honban, Kasztíliában született, anyanyelve spanyol lévén nehézségei támadtak, mikor osztrák főhercegként Közép-Európa politikai forgatagába belekerült. A mohácsi csata után, midőn II. Lajos meghalt, a pozsonyi országgyűlés — melyet az özvegy királyné, Mária hívott egybe — uralkodónak választotta, ekkor esküvel fogadta, hogy megtartja Magyarország törvényeit és szokásait. De csak az ország harmadrésze felett gyakorolhatott hatalmat, mert a keleti országrészen, a húsz nappal előbb Fehérvárra összegyűlt köznemesség által I. János néven királlyá választott Zápolya János uralkodott.

Két királya volt tehát az országnak, mindkettő arra törekedett, hogy a nemzet többségét maga részére nyerje, s külföldi uralkodók pártfogását megszerezze.

Hogy is van ez?

A mohácsi csata után a török — szokásához híven — visszavonult a tél közeledtével, de a déli végvárakat megtartotta. A királyné, Habsburg Mária Pozsonyba menekült — még a csata eldőlte előtt.

Zápolya János erdélyi vajda a Tiszántúlról figyelte az eseményeket. Az egymásnak ellentmondó utasítások bizonytalanná tették, s végül is nem avatkozott bele a csatába.

Lajos halálával az ország király nélkül maradt — királyt kellett választani. A királyválasztás előzményei nem kedveztek az egyöntetű döntésnek.

Az 1505. rákosi országgyűlés kimondja, ha Ulászló fiúörökös nélkül hal meg, csak magyart fognak királlyá választani. Továbbá azonban 1506-ban Ulászló és Miksa kettős örökösödési szerződést kötött: Miksa unokája, Ferdinánd feleségül veszi Jagelló Annát, Ulászló esetlegesen születő fia Ferdinánd húgát, Máriát. A Habsburgok végül is ezzel a házassági szerződéssel biztosították maguknak az esetleg fiú utód nélkül kihaló Jagelló-család után Magyarország trónját.

Mária és az őt támogató nádor (ecsedi Báthory István) királyválasztó gyűlés összehívását tervezik Habsburg Ferdinánd érdekében.

János értesülvén a Habsburg-párti nagybirtokosok és főpapok tervéről, őket megelőzve a székesfehérvári országgyűlésen 1526. november 10.-én királlyá választatta magát, és I János néven meg is koronázták, hivatkozva 1505-ös rákosi határozatra. Az a kegyeleti szokás is mellette szólt, hogy az lehet az ország királya, aki a halott királyt eltemeti. Ezt pedig János meg is tette.

A két király között nem vezettek eredményre a tárgyalások, és Jánost Ferdinánd haddal kiszorította az országból, s ő Lengyelországba menekült, s más választása nem lévén a törökkel kötött szerződést. I. Szulejmán szultánnal, aki szívesen támogatta Zápolyát, hiszen az ő érdekei azt kívánták, hogy Magyarország gyenge, megosztott, polgárháborútól tönkretett országgá váljon.

Háborúk és egyezkedések, diplomácia manőverek sora következett. Észak-Dunántúl Ferdinánd kezén maradt, s az ország többi része felett János uralkodott. 1538-ban megkötötték a váradi békét, melynek értelmében Zápolya halála után az egész ország Ferdinánd jogara alatt egyesül, még akkor is, ha Jánosnak fia születik.

Az események a megegyezést keresztül húzták, mert János feleségül vette Jagelló Izabellát, éven belül fia is született (János Zsigmond), de fia születése után rövid két héttel meghalt. Fráter György a váradi szerződés ellenére 1540. szeptember 13-án a rákosi országgyűlésen az egész ország királyává kiáltatta a csecsemő János Zsigmondot, II. János néven. A szultánnak a bécsiek beárulták a váradi — tikos — szerződést, mire ő válaszul csellel elfoglalta Budát 1541. augusztus 29.-én. Két nap múlva Erdély, Tiszántúl és Temesköz kormányzását Fráter György és Izabella kezébe adta, és csecsemő János Zsigmondot Szulejmán a fiává fogadta. A rendek Debrecenben esküdtek hűséget János Zsigmondnak.

Így szakadt háromfelé az ország.

A nyugati országrész – Pozsony és a Felvidék jó része — felett Ferdinánd uralkodott; Erdély, Temesköz, Tiszántúl és a Felvidék keleti területe a János Zsigmondé volt; a középső területeket, Budát Szulejmán uralta.

Ezek után próbálta meg Martinuzzi Fráter György kieszközölni az ország újra egyesítését a gyalui egyezmény megkötésével. A lépés azonban kudarcra volt ítélve a sikertelen törökellenes Habsburg támadás miatt. Bár Ferdinánd, a gyalui egyezmény értelmében, 40.000 német zsoldossal megpróbálta visszafoglalni a törököktől Budát. Ez a próbálkozás sikertelen maradt; a birodalmi sereg gyakorlatilag harc nélkül visszavonult. Egyelőre nem volt mód az ország egyesítésére, és Erdély 1543-ban megküldte első adóját a portának.

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2008.12.30. @ 10:34 :: dr Bige Szabolcs-
Szerző dr Bige Szabolcs- 616 Írás
Teljes nevem Bige Szabolcs Csaba. Orvos vagyok, nyugdíjas, Marosvásárhelyen végeztem 1960-ban. Most Olaszországban élek.