Megháromszorozódtak az utóbbi hónapokban Karl Marx A t?ke cím?, a kapitalizmus rendszerét elemz? és kritizáló 1867-es ââ?¬Å¾trilógiájánakââ?¬? eladásai a szerz? és a m? szül?hazájában, Németországban.
„Marx újra divatban van” – fogalmazott Jörn Schütrumpf, a berlini Karl Dietz kiadó szerkeszt?je. A marxista gondolkodóról és aktivistáról elnevezett Rosa-Luxemburg-Stiftung tulajdonát képez? cég nemrég újra kiadta a német társadalomtudós és társa, Friedrich Engels több mint száz kötetet felölel? teljes munkásságát.
A kiadóban úgy látják, hogy f?ként az a fiatal értelmiségi réteg érdekl?dik a m?vek iránt, amelynek tagjai felismerték, hogy „a boldogság neoliberális ígérete nem igazolódott be”. Németország mellett Franciaországban és az Egyesült Államokban egyaránt egyre többen vásárolják Marx könny? esti olvasmánynak éppen nem tekinthet? írásait.
Megjelent számos új Marxról szóló alkotás is, életét és eszmei örökségét 2008-ban két formában is feldolgozták a mozivásznon. Alexander Kluge, az írói és rendez?i munkásságáról egyaránt ismert Büchner-díjas alkotó 10 órás monstrefilmet forgatott a sokat emlegetett A t?kéb?l, míg egy német újságíró-testvérpár, Gernot és Carsten Jaeger „Karl Marx – egy filozófus történelmet csinál” címmel készített dokumentumfilmet.
A m?vek egy része az 1883-ban elhunyt szerz? halálának 125 éves évfordulójára készült. Azonban az érdekl?désnek nagy lökést adott a pénzügyi válság, és annak kapcsán a kapitalista rendszer hibáinak ismét id?szer?vé vált elemzése.
Karl Marx – sz. 1818, h. 1883; német filozófus, szociológus, közgazdász, politikai gondolkodó. Filozófiájában el?ször a baloldali hegelianizmus követ?je, majd miután megismerkedett Feuerbach nézeteivel, megalkotta a materialista dialektikát. Alaptétele, hogy az ember gondolkodását valóságos létviszonyai határozzák meg. Bölcselete középpontjában az ön- és világteremt? ember áll, akinek a valósághoz való viszonyát az egyetemes praxis jellemzi. Az emberi lényeg a történelem során többnyire elidegenedett formában valósult meg, ezért van szükség egy ezt megszüntet? társadalom, a kommunizmus megteremtésére. A kommunizmus lényegében a szabad emberi er?kifejtés birodalma, amely öncél. Történelem- és társadalomfilozófiájában alapvet? szerepet szánt a gazdasági viszonyok (termelés, elosztás, csere stb.) tanulmányozásának. Politikai filozófiájában központi szerepet játszik a hatalom er?szakos úton, forradalom révén való megragadása, amelynek a munkásosztály uralmához, proletárdiktatúrához kell vezetnie. Tanait gyakran végletesen leegyszer?sítették (vulgárökonomizmus, leninizmus stb.). Legközelebbi munkatársa és barátja F. Engels, akivel több munkáját közösen írta. Legfontosabb m?vei: Gazdasági-filozófiai kéziratok (1844), Német ideológia (1845), A t?ke (1867). Óriási hatást gyakorolt a 20. század egész történelmére, olyan gondolkodókat befolyásolt, mint Bloch, Sartre, Lukács, Adorno, Horkheimer, Marcuse vagy Habermas.
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:34 :: H.Pulai Éva
