Dvorák Etela : Ha kinyílsz és befogadsz…

… “szeretlek” …azt mondtad…

 

…belém bújtál

hogy rám találj

körülnéztél

mint a virágos réten

ha kinyílik a sok vadvirág

hozzám simultál

-megérezted-

mi fáj

keserves emlékeim

bársonyos lepellel lefedted

boldog perceim

velem újra élted

szememben

összetört álmaim meglelted

múlt árnyékait

elhessegetted

szívem szigetén megpihentél:

-csendben itt leszek

kinyílott lelked virága leszek-

s akkor megértettelek…

 

 

***

…beléd bújok

hogy rám találj

körülnézek benned

mint a virágos réten

ha kinyíilk a sok vadvirág

meléd simulok

-már érzem-

mi fáj

keserves emlékeid

bársonyos lepellel lefedem

boldog perceid

veled újra élem

szemedben

öszetört álmod meglelem

múlt árnyekait

elhesegetem

szíved szigetén majd megpihenek

csendben ott leszek

kinyílott lelked virága leszek

s akkor majd megértelek…

 

Legutóbb szerkesztette - Dvorák Etela
Szerző Dvorák Etela 526 Írás
Etela Dvoráková vagyok... Nyugat Szlovákiaban élek. Aki akar megismerhet... A léleknek nem kell a pénz, a lélek valami szépet remél. Kell neki mindennap a pillanat, amikor valami szépet befogad, és felerősítve sugározza tovább, Hogy szebb legyen tőle a Világ.